A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Gróf Péter: Egy avarkori sárkányábrázolásról

A nomádokhoz- türkökhöz, avarokhoz is - a kínai és az iráni sárkányábrázolások legnagyobb mértékben selymeken juthattak el. A selyemkereskedelem zömmel a kínai császárságot a Han-dinasztia óta a Belső-Közép-Ázsián és Iránon keresztül Bizánccal összekötő ún. Selyem Úton történt, amelynek ellenőrzése az érintettek számára alapvető gazdasági érdek volt. Az út fontos állomása Nyugat felé Kelet-Turkesztánban (ma Kína Hsin-chiang tartománya) a turfáni oázis. A kedvező földrajzi adottságokkal rendelkező terület a perzsa, kínai és nomád kulturális kapcsolatok ideális színterévé válhatott. A 6. századtól a türk kaganátus ellenőrizte a Selyem Út belső-középázsiai szakaszát. A türkök nagymennyiségű selymet követeltek adóként Kínától, amit ők közvetítettek tovább Nyugat felé. A Tang-dinasztia első évtizedeiben a 7. század ötvenes éveiben Kína szétzúzza a nyugati türk kaganátust és kiterjeszti befolyását a Balhas tóig ill. Sogdiana egy részére is. A 670. utáni avar hullám megindulása összefüggésbe hozható a kínaiak nyugati expanziójával.

16 Turfán vidékén Stein Aurél végzett régészeti kutatásokat Astana falu mellett, a turfáni előkelőségek sírjait tartalmazó temetőben. A bizánci és perzsa érmekkel a 6. század második felére datált temetőben a halottakat, a kínaiaktól átvett szokással, selyembe burkolták. Az egyik sír halotti szemfedője gyöngysordíszes sasanida selyemből volt, kínai felirattal.

17 Nyilvánvaló, hogy ugyanígy - türk közvetítéssel - kínai selymek is eljuthattak Nyugatra. A Tang-korban alakul ki az ún. „sárkány köntös" viselete a császári udvar körében, amely ruhadarab adóként vagy zsákmányként a nomádokhoz is eljuthatott.

18 (5. kép 1.) A sárkányábrázolásnak iráni fémtárgyakon az avarokhoz történő odakerülésének egyik lehetőségére két magyarországi középavar leletegyüttes, a Bp.-Tihanyi téri temető 5. sírjában és a kiskőrös-vágóhidi temető 1. sírjában levő ezüst kelyhek feliratának megfejtési kísérlete hívta fel a figyelmet. A feliratokon szereplő pendzikenti és buxarai hephthalita uralkodókat az 560-565-ös türk hadjárat döntötte meg. A türkökhöz hadizsákmányként került két ezüstkehely - más perzsa ezüsttárgyakhoz hasonlóan - több mint 100 év múlva a 2. avar hullám leletanyagával együtt jelentkezett a Kárpát-medencében.

19 A türk támadást megelőző évtizedek szogdiai előkelőségeinek szemurv-val díszített és védett ruháit a pendzikenti, afrasiabi freskókon láthatjuk. (6-7. kép) Az abonyi sárkány formai jegyei a fej, a szarv- és szakállszerű nyúlványok és az alsó végtagok, a csavart test, a szárny hiánya vagy annak jelzésszerű megjelenítése inkább a kínai sárkánytípus felé utal, ehhez képest azonban erősen stilizált, s mind a rajz, mind a technika nomád, valószínűleg avar mester műve. Az avar férfi övén viselt sárkányos szíjvég - középréteghez tartozó sírról lévén szó, hatalmi jelképről nem beszélhetünk - egyértelműen azt az óvó-védő szerepet töltötte be, ami a belsőázsiai sárkányképzetekben erőteljesebben jelentkezett. 16 A selyem meghatározó szerepére a kínai-türk kereskedelmi és háborús kapcsolatokra Ecsedy Ildikó 1979. 36-52., 78-164. 17 Stein Aurél 1928. II. 549-718. A turfáni viszonyokról és az astanai temetőről legutóbb összefoglalóan Benkő Mihály 1987-88.169-200. 18 Horváth Tibor 1965. 8. 19 Harmattá János 1987-88.144-152. 324