A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Gróf Péter: Egy avarkori sárkányábrázolásról

Az abonyi sárkányábrázolás - sajnos időben kissé távoli - párhuzama az 1. szá­zadi, baktriai öntött arany szíjvégen látható a Tillja Tepe-i leletből. 20 A sárkány tátott szájával a szíjszorító felé néz, csavart kígyószerű testtel, hegyes fülekkel /?/ és maga alá húzott lábakkal ábrázolták. (4. kép 2.) Sárkányfejjel díszítették a koreai Silla királyság területén talált türk-avar típusok­ra emlékeztető, 7. századi egyenes pengéjű kard markolatgyűrűjét. 21 (4. kép 3.) A sár­kánnyal díszített kardok hatalmi jelkép szerepére és egész Eurázsiában történt elterje­désére László Gyula is felhívta a figyelmet, a - véleménye - szerint sárkányábrázo­lással díszített, prágai Szent István kard elemzésekor. 22 Megformálásában az abonyihoz hasonló sárkányt a Bolsije Tigani temető 24. sír­jában levő ezüst, lemezes szíjvégen találunk, szárnyakkal ellátva. Ugyanezen sírban egy ovális övdíszen az iráni szemurv karcolt rajza szerepel. (4. kép 4.) A 8. század má­sodik felére keltezett temető türk fennhatóság alatt élő lakosssága díszítményeinek formakincsével kapcsolatosan, Halikov iráni és szogd hatásokat hangsúlyoz. 23 Az abonyi sárkányábrázoláshoz megformálásában és technikájában hasonló - je­len tudomásom szerint - a Kárpát-medence avar emlékanyagában nem ismert. Az eddigieken túli sajátossága az ábrázolásnak a sárkány testén belül levő kis sárkány /?/ motívuma. Kérdés, hogy a szkíta művészetből ismert nagyobb állat testén belüli ki­sebb állat képéről van-e szó, vagy egy vemhes állatról. Ez utóbbi megfelelne a sárkány termékenység-szimbólum voltának. Vemhes állat ábrázolást csak egy időben igen tá­voli, hallstatt kori disznót formáló lemezes fibuláról ismerek. (4. kép 5.) A magyarországi népvándorláskori emlékanyag sárkányábrázolásainak eredezte­tésével Fettich Nándoron és Csallány Gáboron kívül Felvinczi Takács Zoltán is foglal­kozott. Nézete szerint az eurázsiai nomád állatstílus pontos kínai előképekre vezethe­tő vissza és az egész művészeti stílus ihletőjének a kínai művészetet tartotta. Vele szemben inkább Supka Géza véleményével érthetünk egyet, aki nemcsak a „közép­ázsiai törökség" önálló művészeti képességét hangsúlyozta, hanem annak Kínára gya­korolt hatását is feltételezte. 24 Összefoglalóan a következőket szeretném megjegyezni: - az abonyi temető 292. sírjának tárgyai a 670 utáni un. középavar kor elejének jel­legzetes tárgytípusai közé sorolhatók - feltételezésünk szerint a nagyszíjvég sárkányábrázolása a Közép-Ázsián keresztül közvetített belső-ázsiai, valószínűleg kínai előképekre vezethető vissza - feltehetően rontáselűző, óvó-védő, babonás céllal szerepel az avar férfi övén, ez a funkció közismert a tárgyalt régió sárkányképzeteiben - a szíjvég a Kárpát-medencében is készülhetett, de tulajdonosa vagy felmenői Kö­zép- Ázsia térségében ismerkedhetett meg a sárkánykultusszal. 20 V. Sarianidi 1985. 98. kép 1986. 324. 21 Aki Ito 1971.I-II. 107., 108. ábra 22 László Gyula 1975. 335-342. 23 E. A. Chalikova-A. H. Chalikov 1981.52-59. 24 Felvinczi Takács Zoltán 1915. 65-79. Supka Géza 1915. 341-358. 325

Next

/
Thumbnails
Contents