A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Gróf Péter: Egy avarkori sárkányábrázolásról

Az abonyi sárkányábrázolás - sajnos időben kissé távoli - párhuzama az 1. századi, baktriai öntött arany szíjvégen látható a Tillja Tepe-i leletből.

20 A sárkány tátott szájával a szíjszorító felé néz, csavart kígyószerű testtel, hegyes fülekkel /?/ és maga alá húzott lábakkal ábrázolták. (4. kép 2.) Sárkányfejjel díszítették a koreai Silla királyság területén talált türk-avar típusokra emlékeztető, 7. századi egyenes pengéjű kard markolatgyűrűjét.

21 (4. kép 3.) A sárkánnyal díszített kardok hatalmi jelkép szerepére és egész Eurázsiában történt elterjedésére László Gyula is felhívta a figyelmet, a - véleménye - szerint sárkányábrázolással díszített, prágai Szent István kard elemzésekor.

22 Megformálásában az abonyihoz hasonló sárkányt a Bolsije Tigani temető 24. sírjában levő ezüst, lemezes szíjvégen találunk, szárnyakkal ellátva. Ugyanezen sírban egy ovális övdíszen az iráni szemurv karcolt rajza szerepel. (4. kép 4.) A 8. század második felére keltezett temető türk fennhatóság alatt élő lakosssága díszítményeinek formakincsével kapcsolatosan, Halikov iráni és szogd hatásokat hangsúlyoz.

23 Az abonyi sárkányábrázoláshoz megformálásában és technikájában hasonló - jelen tudomásom szerint - a Kárpát-medence avar emlékanyagában nem ismert. Az eddigieken túli sajátossága az ábrázolásnak a sárkány testén belül levő kis sárkány /?/ motívuma. Kérdés, hogy a szkíta művészetből ismert nagyobb állat testén belüli kisebb állat képéről van-e szó, vagy egy vemhes állatról. Ez utóbbi megfelelne a sárkány termékenység-szimbólum voltának. Vemhes állat ábrázolást csak egy időben igen távoli, hallstatt kori disznót formáló lemezes fibuláról ismerek. (4. kép 5.) A magyarországi népvándorláskori emlékanyag sárkányábrázolásainak eredeztetésével Fettich Nándoron és Csallány Gáboron kívül Felvinczi Takács Zoltán is foglalkozott. Nézete szerint az eurázsiai nomád állatstílus pontos kínai előképekre vezethető vissza és az egész művészeti stílus ihletőjének a kínai művészetet tartotta. Vele szemben inkább Supka Géza véleményével érthetünk egyet, aki nemcsak a „középázsiai törökség" önálló művészeti képességét hangsúlyozta, hanem annak Kínára gyakorolt hatását is feltételezte.

24 Összefoglalóan a következőket szeretném megjegyezni: - az abonyi temető 292. sírjának tárgyai a 670 utáni un. középavar kor elejének jellegzetes tárgytípusai közé sorolhatók - feltételezésünk szerint a nagyszíjvég sárkányábrázolása a Közép-Ázsián keresztül közvetített belső-ázsiai, valószínűleg kínai előképekre vezethető vissza - feltehetően rontáselűző, óvó-védő, babonás céllal szerepel az avar férfi övén, ez a funkció közismert a tárgyalt régió sárkányképzeteiben - a szíjvég a Kárpát-medencében is készülhetett, de tulajdonosa vagy felmenői Közép- Ázsia térségében ismerkedhetett meg a sárkánykultusszal. 20 V. Sarianidi 1985. 98. kép 1986. 324. 21 Aki Ito 1971.I-II. 107., 108. ábra 22 László Gyula 1975. 335-342. 23 E. A. Chalikova-A. H. Chalikov 1981.52-59. 24 Felvinczi Takács Zoltán 1915. 65-79. Supka Géza 1915. 341-358. 325