A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Takács István: Lószerszám okozta elváltozások népvándorláskori és honfoglaláskori lócsontvázakon

LÓSZERSZÁM OKOZTA ELVÁLTOZÁSOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS HONFOGLALÁSKORI LÓCSONTVÁZAKON TAKÁCS ISTVÁN Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum A Kárpát-medence éghajlata és talaja a szerves alapanyagú régészeti leletek megmaradása szempontjából nem a legkedvezőbb, ezért azok létére, használatára közvetett bizonyítékokat kell keresni. Keresik ezeket a régészettel kapcsolatban álló társtudományok, így a zoológiai leletek kutatói is. A csont míg az élő szervezetben van viszonylag nagyfokú alkalmazkodásra képes. Adott pont vagy kisebb terület állandó megterhelése, nyomása esetén tartósan megváltoztatja alakját. A változás mesterségesen is előidézhető melyre legszebb példaként a torzított emberi koponyák vagy a mesterségesen csinosított (nyomorított) kínai női lábfejek hozhatók fel. A csontok mesterséges torzítása a háziállat tartók körében sem ismeretlen. Itt sem funkcionális hanem esztétikai igényeket elégít ki, mint a szarvasmarhák vagy juhok szarvainak növekedés közbeni alakítása. A szubfosszilis zoológiai leleteken számos nem mesterséges elváltozást lehet azonosítani. A deformációk egyik csoportja valamilyen csontbetegség hatására alakul ki. A betegségek oka sok esetben mechanikai sérülés. A sérülés keletkezhet véletlen baleset, verekedés stb. folytán, de kialakulhat valamely eszköz, szerszám tartós vagy rossz használatakor vagy magától a túlterheléstől is. 1. Használat okozta elváltozások A tartós és erős igénybevétel az algyői

1 honfoglaláskori temető ló leleteinek lábvégein kitűnően azonosítható volt. A

III. lábujj (a pata) aszimmetrikus torzulása a szélek hullámvonalasodása a korai (2, 2,5 évesek voltak a vizsgált lovak) nyeregalá törés és erős használat hatására keletkeztek. Kürti Béla (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) ásatása. A csontanyag feldolgozás alatt. 311 \