A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Költő László: A Kéthely-melegoldali Keszthely-kulturás temető (Előzetes jelentés)

A KÉTHELY-MELEGOLDALI KESZTHELY-KULTÚRAS TEMETŐ (Előzetes jelentés) KÖLTŐ LÁSZLÓ (Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum) 1988. júl. 4-én a SMMI bejelentést kapott, hogy Kéthelyen a helyi termelőszövetkezet gépei földkitermelés közben régészeti lelőhelyet bolygattak meg. A túlnyomórészt őskori telepjelenségekre utaló töredékek miatt dr. Honti Szilvia szállt ki a helyszínre, aki ekkor két Keszthely-kultúrás temetkezést tárt fel. A leletmentést folytatva, 1988. júliusban és novemberben, valamint 1989. júniusban, a falutól Ny-ra lévő melegoldali dűlőben (1. ábra) eddig összesen 48 sírt tártunk fel. A bányászat terepviszonyai miatt nem összefüggő területen, hanem két csoportban, melyek egymástól kb. 30 méterre helyezkednek el (2. ábra). A közbeeső terület feltárását 1990-ben terveztük, azonban a Tsz előzetes egyeztetés nélkül tereprendezést végeztetett, melynek során ezt a részt elpusztították. így sajnos, miután a két feltárt temetőrészlet összefüggéseit nem sikerült eddig tisztáznunk, azok önmagukban jelentősebb történeti következtetések levonását nem teszik lehetővé. A feltárt leletanyag minősége és összetétele miatt azonban érdemes legalább az eddig hitelesen feltárt sírok anyagából az első 28 sír restaurált leleteinek bemutatását, valamint bizonyos általánosítható jelenségek megállapítását megkísérelni. A temetkezés valószínűleg az eredeti terepviszonyokat követve, nagyjából ÉNyDK-i, illetve ÉÉNy-DDK-i irányú sorokban történt. Több helyen figyelhettünk meg a sírok között üres (kihagyott?) helyeket. Sajnos ezek az esetek többségükben csak valószínűleg a bánya előkészítése során történt dózerolás közbeni pusztításnak „köszönhetőek". Néhány esetben azonban nyilvánvalóan eredetileg is kihagyott helyekről lehet szó. A sírok tájolása általában NyDNy-KÉK. Koporsóra utaló nyomokat nem sikerült rögzítenünk. A csontváz helyzete alapján egy esetben (21. sír) arra következtethetünk, hogy a halottat biztosan valamibe becsavarva helyezhették a sírba. Bolygatást több esetben észleltünk. A kerámialelet kevés. Mindössze egyetlen sírban (6. sz. gyermeksír) találtunk egy kézzel formált fekete edényt (2. t. 16.). A feltárt sírokban a klasszikus Keszthely-kultúra

1 leletanyag került elő. 10 sírban találtunk kosaras fülbevalókat, melyeknek viseleti 1 Bóna István a XIX. század nagy avar leleteiről írott munkájában (Szolnok megyei Múzeumi Évkönyv 1982-83., 81-160. o.), a keszthely-fenékpusztai álcsatos-tamgás „Martinovka" sírok с fejezetben (117. o.) keményen bírálja ezt az elnevezést. E rövid tanulmányban nem lehet célunk, hogy az elnevezésről 171