A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

S. Perémi Ágota: A Lesencetomaj-piroskereszti Keszthely-kulturás temető (Előzetes jelentés)

bon keresztül egy közút haladt át, amelynek nyomait, kilométerkövét megtaláltuk. Délről a balatonedericsi TSZ termőföldjei határolják, keleten pedig legelők és a Szentgyörgy-hegy zárja le a területet. A terület, amelyen dolgoztunk, a háború óta nem művelték, így a felső 40-50 centiméteres humuszos réteg igen kötött volt. Ez alatt, a dombtetőn és keleti lejtőjén, nagyon köves a talaj. A sírok ebbe a rétegbe voltak belevágva. A domb keletebbi és különösen északi részén a temetkezések a köves réteg alatt húzódó agyagos talajban voltak. A temető kiterjedésére vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésünkre. A kelet-nyugat irányú árok falában csak a dombtetőig figyeltünk meg sírokat. Valószínűleg itt lehet a temető nyugati határa. A keleti szélét már nem tudtuk megfigyelni, mivel az árkot a helyszínre érkezésünkig betemették. A felszínen gyűjtött ékszertöredékek pedig kevés támpontot nyújtottak. A terület északi részén voltak a Sági-féle sírok. Az akkor kibányászott gödör helyén azóta szeméttelep létesült, így ezen a környéken a feltárás rnár lehetetlen. Valószínűleg az ettől északabbra eső részen számíthatunk még sírokra. Sági K. adatai szerint éppen ebben, az általa feltárt északi sávban kerültek elő az igen gazdag temetkezések és a sírok is sűrűbben helyezkedtek el. Az 1985-ös ásatások elkezdésekor célunk az volt, hogy lehetőleg minél közelebb kerüljünk a Sági-féle részhez, hogy a két temetőrészt „összekapcsoljuk". Ezért az ároktól északra eső sávot kezdtük kutatni, amelynek feltárása felerészben már megtörtént. Az eddig feltárt 205, valamint a Sági K. által feltárt 53 sírral számuk 258. Feltehetőleg 80-90 sír pusztulhatott el az idők folyamán. A korábban feltárt hasonló korú temetők tapasztalatai alapján ez a temetőnek kb. 1/4-e lehet.

5 Meg kell jegyezni azt is, hogy Lesencetomaj falun belül két helyen is kerültek és kerülnek elő Keszthely-kulturás sírok.

6 Minden bizonnyal egy igen nagyszámú népességgel kell számolnunk, akik viszonylag elég közel telepedtek le egymáshoz. Sajnos telepeiknek eddig még nincs nyoma. A temetőn belül a sírok többé-kevésbé szabályos észak-déli irányú sorokat alkotnak és viszonylag közel helyezkednek el egymáshoz.

7 A sírgödrök általában lekerekített sarkúak. A mélység 90-től 200 cm-ig terjed, de ez úgy tűnik nincs összefüggésben az eltemetett vagyoni helyzetével vagy korával. A halottakat Ny-K-i tájolásban helyezték a sírba, minden esetben hanyatt fektetve és nyújtott helyzetben kerültek elő. A koponyát általában a jobb vagy bal oldalára dőlve találtuk; az alkarcsontok szinte minden esetben a váz mellett voltak, ritkán kissé behajlítva a medencecsontokon. A tájolásban lényegesebb eltérést eddig még nem tapasztaltunk, amelyet esetleg a temető szerkezetével lehetne kapcsolatba hozni. Jelentősebb eltérések csak a Sági K. által feltárt részen vannak. Itt a temetőtérkép jelölése alapján öt olyan sír van, amely ÉNy-DK-i tájolású, illetve északhoz áll közelebb, de egyébként Keszthely-kulturás mellékletűek. Akad néhány sír, amely inkább DNy-ÉK-i tájolású.

8 Szintén ezen a részen került elő két D-É-i tájolású, feltehetőleg 4. századi 5 Lipp Vilmos 1884/a. 7-9. Többszáz sírós temetőkről ír. 6 MRT 28/1 és 28/2 lelőhelyek. Ugyanitt lásd az irodalmat. 113. Kiss Gábor 1984. 168. 7 Hasonló megfigyeléseket tett Lipp is. Lipp Vilmos 1884/a. 10-11. 8 A fokokat pontosan nem tudom megadni, mivel a feltáró ezeket nem jelölte. 156