A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

S. Perémi Ágota: A Lesencetomaj-piroskereszti Keszthely-kulturás temető (Előzetes jelentés)

római sír. Talán ennek a temetőrésznek a részletesebb elemzése nyújt majd némi támpontot a temetés sorrendjére vonatkozóan. A csontvázak általában igen rossz megtartásúak voltak. Sok esetben még a felnőttek vázából is csak kevés csont maradt meg: általában a koponya és a hosszúcsontok.

9 A gyereksírok többségében pedig egyáltalán nem maradt meg a váz, csupán a mellékletek utaltak arra, hogy a sírban eredetileg gyerek nyugodott. Ezen kívül 12 esetben oyan sírokat is találtunk, amelyek teljesen üresek voltak, de bolygatásnak nem volt nyoma. 11 esetben kerültek elő temetőnkben olyan melléklet nélküli csontvázak, amelyek igen jó állapotban maradtak meg. Sajnos esetünkben a különböző időszakokra keltezett sírok nem különülnek el egymástól, mint például Lipp Vilmos keszthelyi temetőjében, ahol a más-más korú Keszthely-kulturás vagy melléklet nélküli stb. sírok un. „régiók"-ba különváltak.

10 Temetőnkben ilyen rendszer nem tapasztalható. Úgy tűnik, hogy szinte véletlenszerű a más-más korú temetkezések egymás mellé vagy fölé kerülése, kivételt csak a kettős Keszthely-kulturás sírok jelentenek. így csak feltételezni lehet, hogy melléklet nélküli sírokban feküdtek a legutolsókként eltemetett halottak. Nehezíti az értékelést, hogy a temetőben igen sok a rabolt sír.

n Az eddig feltárt síroknak majdnem a fele. A rablások elsősorban a koponyát és a váz törzscsontjait érintették. A megbolygatott csontokat egy csomóba dobálva, a combcsontok felett találtuk meg a leggyakrabban a sír aljától számított 10-45 cm-el magasabban, vagyis a rablások idején a felszínen még 20-30 centiméter magas hantok látszottak. Bontáskor, a megbolygatott sír feletti rétegekben gyakran nagyobb köveket is találtunk.

12 Lehetséges, hogy a sírokat a felszínen kövekkel is jelölték. Erre utal, hogy a sírrablók igen pontosan tudták, hol kell az értékeket keresni. Sok esetben a rablóaknák nyomait is megfigyelhettük. Eddig azt tapasztaltuk, hogy a rablások az északi részt érintették elsősorban, de rendszert ebben az esetben sem találtunk. A feltárt sírok 1/4-ében koporsóra utaló nyomokat figyeltünk meg. Ezek kisebb része láda formájú volt, tető nélkül. Egy-két esetben valószínűleg fatörzsből vájták ki a koporsót. Az esetek nagy részében a halott mellé oldalt egy vagy két deszkalapot helyeztek csupán.

13 Mérhető magasságuk 10-15 cm, szélességük átlagban 5 cm volt. A 47 koporsós temetkezés közül 38 felnőtt, 9 pedig gyerek sírja volt. Közülük nyolcban korai Keszthely-kulturás mellékletű nő nyugodott. A késői Keszthely-kulturás időszakban a koporsós temetkezés nem volt szokásban. Egy kivétel akad, a 81. sír, de ez egy kétrétegű temetkezés része. A mellékletek alapján úgy tűnik, a koporsós temetkezés nem jelentett valamilyen rangot, hacsak az nem, hogy ezekben a sírokban minden 9 Ugyanilyen csontvázakat említ Lipp is. Lipp Vilmos 1884/a. 9. 10 Lipp Vilmos 1884/a. 42^3. Korvig Ilona 1958. 70. Korvig Ilona 1960 164-165. 11 Hasonló megfigyeléseket tett Lipp is. Lipp Vilmos 1884/a.lO. Lipp Vilmos 1884/b. 5-6. Korvig Ilona 1960 146.Д58. 12 Feltételezésünket, hogy a kultúra népe a temetkezéseknél köveket is felhasznált, részben támogatják a kutatások során feltárt kőpakolásos sírok is. Kőpakolásos sírokat említ Lipp Vilmos 1884/a. 9 és 11. Lipp Vilmos 1886.143. Barkóczi László 1968. például 278-279. (4.,5., és 8. sírok) stb. 13 Lipp Vilmosnál hasonló. Lipp 1884/a 12. ; Lipp Vilmos 1880.119. Lipp Vilmos 1884/b 8. Korvig Ilona 1960.158. 157