A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Lőrinczy Gábor: A Szegvár-oromdűlői kora-avarkori temető 1. sírja
mártoni egyik préselőmagon 34 , és a gerlai sírok szíjvégein 35 , hogy csak a viszonylag pontosabb, szűkebb értelemben vett párhuzamokat említsem. A minta előképeit nehéz meghatározni. Bizonyára számításba kell vennünk az ékvésésen kívül a fa- és csontfaragást és nem utolsó sorban az ékkőberakásos technika e mintával megegyező példányait. 36 A már említett bronz zablakarika és szíjszorító használata idegen az avar régészeti hagyatékban. Hasonló zablát találunk a veszkényi leletben és hasonló szíjszorítót az apahidai II. sírban. 37 A fejkantárt záró ún. pajzstövises csat és a kacsacsőr alakú szíjvég általános a 6-7. századi germán leletanyagban. A szegvári példányok készítése a 6. század első felére valószínűsíthető. E tárgytípusok legkeletibb előfordulása a Tisza-vidék és Erdély, a gepidák szállásterülete. 38 A csat és a szíjvég helyzete azt jelzi, hogy a fejkantár szíjazatát hátul, a 16 nyakán kapcsolták össze. Ez a felszerszámozási mód idegen az avarság lovaskultúrájától, mivel a fejkantár mindennapi használatát nehézkessé teszi. Az itt bemutatott lószerszámvereteket minden valószínűség szerint a 6. század középső harmadában gepida ötvös készíthette, feltehetően a Kárpát-medence keleti felében vagy Erdélyben. A szegvári avarokhoz zsákmányként kerülhetett. A fejkantár egyetlen keleti eredetű tárgya a zabla bal szára mellett előkerült vas karika. Ez a - gyakran figyelemre se méltatott jelentéktelen - vastárgy a vezetőszár és a zabla kapcsolatát biztosította. A sírból előkerült csontkengyel eddigi ismereteink szerint párhuzam nélküli. A fülkiképzésnek fém analógiái - az ún. hosszúfülű kengyelek - éppúgy, mint a mellette talált, magas mesterségbeli tudásra valló faragott csontcsat a kora avarok keletről hozott hagyatékának részét képezi. Feltételezhető mindkét darabról, hogy a temetés előtt készülhetett, ha nem is közvetlenül a temetési szertartásra, mivel a használatra utaló kopásnyom egyik darabnál sem fedezhető fel Az ovális kó'betétes medaillonok A négy darabból álló csüngőkészlet értelmezése a sír állatjáratokkal történt bolygatása miatt több problémát vet fel. Minden bizonnyal igaza van Garam Évának, aki egy nyakláncot feltételez. 39 A medaillonok eredeti funkciója - ismerve a michaelsfeldi nyakláncot 40 - ez lehetett. Elgondolkodtató az a tény, hogy a szegvári csüngők füle tö34 Csallány Dezső 1933.1.t.20. 35 Kürti Béla 1984-88.83. 36 A figyelembe vehető párhuzamok közül említhető a nemrég közzétett pannonhalmi kard ellenzőjének a díszítése. Tomka Péter 1986.442. 37 Bóna István 1974.77.; Horedt, K-Protase, D 1972.185. 38 A pajzstövises csat felszerelő lemeze idegen, párhuzam nélküli. A kacsacsőr alakú szíjvég jó analógiái: Mezőbánd XXIX.sír Kovács István 1913., Szentes-Nagyhegy 84. sír Csallány Dezső 1961., Marosveresmart; Csallány 1961. CCXXXV.25. A félgömbfejű díszszögek analógiája Mezőbánd X.sír: Kovács István 1913,17.kép.l4. 39 Bóna István 1982-83. 97. 40 Kropotkin V.V. 1962.14. 134
