A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Lőrinczy Gábor: A Szegvár-oromdűlői kora-avarkori temető 1. sírja

redékes, sérült, amit magyarázhat a rágcsálók bolygatása, másrészt az alsó csüngők hi­ánya, melyek egykori létére az alsó, töredékes fülek utalnak. Ez igen megkérdőjelezi annak a valószínűségét, hogy a sírba eredeti állapotában - nyakláncként- kerültek a medaillonok. Magyarázatként felmerülhet annak a lehetősége is, hogy a négy bronzhuzal a csüngők felerősítésére szolgált, bár erre utaló egyértelmű forrasztás nyomokat a hát­lapokon nem találtunk. A legvalószínűbbnek azt tartom, hogy l-l bronzhuzal a két-két kisméretű, kerek ezüstlemezkékkel (IV. t. 3.) összedolgozva egy bőrpánt összekapcso­lására szolgált, amelyre a medaillonokat felvarrták. Talán ennek a bizonyítéka az 5. számú csüngő hátlapjára tapadt, szerencsésen megmaradt bőrmaradvány (?). A másik két bronzdrótot valószínűleg a két mellkorong összekapcsolására használhatták. A szegvári négy csüngő három különböző típust képvisel. Kettő megegyezik egy­mással (II. t. 6., 9.), ahol a két granulációsor közé az ötvös egy kalászmintás préselt le­mezsávot helyezett. Az eddig ismert granulációval díszített medaillonok között ez a tí­pus a legáltalánosabb, a leggyakoribb. Kisebb-nagyobb eltérésekkel ilyen a hajdúszo­boszlói 41 , a madarai 42 , a michaesfeldi 43 , a Csmi-i 44 , a keresi 45 , agafanovi 46 és egy isme­retlen lelőhelyű példány 47 . Az utóbbi két lelőhelyről származó darabok csak annyiban térnek el a többiektől, hogy egy granulációsorral több veszi körbe a kalászmintás sá­vot. A madarai medaillonok kőbetétjét valójában nem granuláció, hanem azok préselt utánzatai veszik körbe. A legszebb, apró granulációkból felépített, kifele álló háromszögekkel díszített medaillonhoz (II. t. 8.) hasonló példányok Ufából ismertek. 48 Az ott előkerült két da­rab kisméretű csüngő kőbetétjét befele forduló háromszögek veszik körbe. Ugyanak­kor az egyik, nagyméretű medaillonon a szegvárihoz hasonló elrendezésű háromszö­gek figyelhetők meg. 49 A negyedik szegvári darabnak (II. t. 7.), melyet két granulációsor közé helyezett tekercselt dróttal díszítettek egyetlen párhuzama Ufából ismert 50 , amennyire a gyenge minőségű fotó alapján megállapítható. Eddig négy lelőhelyről került elő több darabból álló médaillon készlet. Míg a mi­chaesfeldi és a madarai együttes azonos típusú csüngőkbol áll, addig az ufai és a szeg­vári készletek különbözőekből. Az ufai és az ismeretlen lelőhelyű példányok függesztő füleit is granulációval díszítették. A teljes épségben ránk maradt michaesfeldi medail­lonok függesztőfüle bordázott, akárcsak a távoli Tálas völgyében előkerült példányé. 51 Kérdés, mi a magyarázata annak, hogy az agafanovi, madarai, keresi és a hajdúszo­41 Fettich Nándor 1937. XXVI.t.1-3. 42 Marosi Arnold - Fettich Nándor 1936.57-58. 43 Lásd a 40. j. 44 Uvarova P.Sz. 1900. CXXXIV. 1. 45 Fettich Nándor 1953. XX.t.9. 46 Golgyina, R.D.-Koroleva, O.P.-Makarov, L.D. 1980.156. 47 Otcset 1895.66. 48 Ahmerov R.B. 1970.181. 49 и.о. 50 Ahmerov R.B. 1951.129. 51 Heikel, J.H. 1918.1.t.19. 135

Next

/
Thumbnails
Contents