A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Lőrinczy Gábor: A Szegvár-oromdűlői kora-avarkori temető 1. sírja
A részleges lótemetkezés mellékletei: Amíg az előbbiekben ismertetett részleges ló-, ill. állattemetkezés a kárpát-medencei kora avarkori temetkezési rítus részét képezi, addig a lóbőrös temetkezés fejkantárjának veretei és szerkezete, külön-külön és együttesen is teljesen idegen a kora avarkori tárgyi hagyatékban. A kereszt alakú szíjelosztó pontos párhuzama nem ismert. A rojtosvégű, általánosnak tekinthető préselt veretek mellett ismerünk kereszt alakú szíjelosztó díszeket, ill. azok préselőmintáit a 6-7. századból, de ezek - Gyulafehérvár 23 , Kunszentmárton 24 , Főnlak 25 - közelebb állnak és szervesen illeszkednek a közismert avar leletanyaghoz. A szegvári szíjdíszek közvetlen analógiái a 6. század első felére keltezhető veszkényi langobárd lószerszám szíjelosztói. 26 A technikailag magasabb szintű, művészi kivitelű darabok ornamentikája teljesen elüt a jóval egyszerűbb szegvári példányoktól. A veszkényi szíjdíszek párhuzama a Sziszek térségében, a Száva medréből előkerült 27 , valamint Ljubljana külterületén feltárt 5-6. századi gót temető 40. sírjából közzétett 28 , feltehetően hasonló funkciójú kereszt alakú veret. Ezek a töredékes példányok arányukban és díszítésükben valamelyest különböznek a szegvári daraboktól. Előkerülésük valószínűsíti, hogy a lószerszám fémveretekkel történő díszítése és használata általános lehetett a Kárpát-medence 6. századi germán népeinél. Korábbi, hasonló formájú és funkciójú szíjelosztók lemezes, kőberakásos kivitelben ismeretesek az 5. századi kelet-európai és kárpát-medencei leletanyagból. 29 A két eltérő korú leletcsoportot a kereszt alakú szíjdíszen kívül összekapcsolja még a bronz zablakarika és a szyszorítók használata is. A szegvári szijelosztó felületét díszítő rácsmintának szinte tökéletes analógiáját találjuk a British Múzeumban őrzött, magyarországi eredetű maszkos fibula töredékén. 30 Díszítésbeli hasonlóságon túl megegyeznek abban is, hogy mindkettőt bronzból öntötték és felületüket aranyozták. A felület ékvéséses „rácsmintás" díszítését fedezhetjük fel a Szuuk-Szu-i temetőből közzétett két sasos csat nyakán. 31 Ha a rajzon alapuló megfigyelésünk helyes, az 56. sírban az egyik csattal előkerült I. Justin és I. Justinian érmei e mintának a megjelenését a 6. század közepére keltezi. A szíjelosztók felületét díszítő rácsminta első látásra idegennek tűnik a korai avar emlékanyagtól. Mégis, e motívum felfedezhető több-kevesebb megfeleléssel a GyőrTéglavető dűlő 43. sírjának nagyszíjvégén 32 , Környe 99. sír kisszíjvégein 33 , a kunszent23 Bóna István 1986.168. 24 Csallány Dezső 1933. II.t.3. 25 Fettich Nándor 1926. IV.t.17., V.45. 26 Bóna István 1974.76.kép 27 Werner, J. 1962.101. 28 Slabe, M. 1973. 330. II.t.4. 29 Legutóbbi összeállításukat lásd Tomka Péter 1986. 30 Csallány Dezsó' 1961.245.,CCLXXII.t. 31 Rusu, M. 1959. 32 Fettich Nándor 1943. XVII.t. 33 Salamon Ágnes-Erdélyi István 1971. 94. 133
