A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Somogyi Péter: Lábbeli veretek a Délorosz sztyeppről
A másik sztyeppéi eredetű, nomád jellegű leletcsoport, ahol csatos-veretes lábbelire utaló leletekre akadtam, a Kárpát-medencei avarság hagyatéka, megjegyezve, hogy a néhány ide sorolható leletegyüttes, az azonos korú avar temetkezések számához képest elenyésző. Ez a viselet avar jellegét eleve megkérdőjelezi. A budakalászi avar temető, melynek jelenleg is folyó feltárását Pásztor Adrien és Vida Tivadar vezetik 32 , néhány sírjában kisméretű csatokat és szíjvégeket találtak a boka, illetve a lábfej környékén. Vida Tivadar szívességéből azt is megtudhattam, hogy a temető 7. századi sírjai feltűnően sok nyugati eredetű, a korabeli alamann és bajor temetőkből jól ismert tárgytípust tartalmaznak. A lábbeli csatjai és szíjvégei is ilyen nyugati típust képviselnek. Ha ezt összevetjük azokkal a térd környékén talált szalagfonatos öntött szíjvégekkel, melyekhez egy hasonló technikájú és díszítésű négyzetes veret is járul és tudjuk, hogy ezek nem mások mint a germán lábszárkötő veretei 33 , akkor a veretes lábbelikben is egyfajta nyugatról származó viseletet láthatunk, melynek a sztyeppéi eredetű szorítószfjas csizmához nem sok köze lehetett. A szegvár-oromdűlői kora avarkori temető 1980-ban feltárt 1. sírjában megfigyelt lábbeli veretek annál érdekesebbnek bizonyultak. A női temetkezés lábbeli véretekre vonatkozó dokumentációját az ásató, Lőrinczy Gábor baráti szívességéből ismerem és ismertethetem. 34 Mindkét lábon, a lábszárcsont és a lábfejcsontok találkozásánál l-l csat fekszik (4. tábla 1-4). A csatok pajzsalakú teste vékony bronz lemezből préselt, jellegzetes kora avarkori forma. Ami más az a csatkarika, mely a várt kora avarkori ovális helyett négyzet alakúra hajlított huzalból készült, melyet mozgatható módon rögzítettek a csattesthez. A négyzetes fejű és négyzetes, ritkábban pajzsalakú testű egydarabban öntött csatok nem az avar, hanem a 6. századi délorosz nomád emlékek jellegzetes leletei. 35 A szegvári lábbelicsatok préselt teste és huzalból hajlított feje, ismereteim szerint, egyedülálló a korszakot uraló öntött csatok világában. A csatoktól kissé lentebb, már a lábfejcsontok között, l-l ezüstlemezből préselt veretet találtak, melyek a maszkos veretek halfarkas típusát képviselik (4. tábla 5-6). A véreteket a kora avarkorban általánosan elterjedt módon, a belsejüket kitöltő anyagba ágyazott lapos u-alakú bronz kapoccsal erősítették fel. Att^ nak ellenére, hogy a veretek legnagyobb szélessége meghaladja a csatkarikáét, a csatok és a halfarkas veretek egymáshoz közeli helyzete és a klasszikus formájú szíjvégek hiánya miatt úgy gondolom, hogy a két veretet szíjvégként alkalmazták. A továbbiakban csak a jobb láb véreiéivel foglalkozom, mert az egyébként igen gyenge megtartású, töredékes veretek ott inkább felismerhetőbb állapotban maradtak meg. Itt találták azt az ugyancsak ezüstlemezből préselt, szimmetrikus veretet, melyen, a délorosz szimmetrikus öntött veretek némelyikéhez hasonlóan, még a lábfejhez igazodó enyhe ív is jól látszik. Felerősítése a szíjra, egy bronz lemezzel és két bronz szegeccsel történt (4. tábla 7). A 4. tábla 8 alatti bronz kapocs, a bal alsó lábszárcsont alól, mérete alapján, a másik szimmetrikus verethez tartozhatott. À jobb boka külső oldalán fekszik az a háromágú bronz lemez, száraiban l-l szegeccsel, amely egy ugyancsak háromágú, ezüstlemezből préselt szíjelosztóhoz tartozik (4. tábla 9-10.). A szíjelosztó, a maszkos veretek egyik alaptípusa, de eddig csak öntött példányai voltak ismerteké A jobb boka belső oldalán két V alakban összeszegecselt bronz lemezt találtak. A lemezek túlsó, szabad végein is van l-l bronz szegecs. Nem kétséges, hogy ez a háromágú bronz lemezzel azonos méretű, a képzeletbeli háromszög csúcsai32 Pásztor Adrien, Vida Tivadar 1990, valamint Vida Tivadar szóbeli közlése. Szívességét, hogy a közöletlen anyag egy részét megtekinthettem, ezúton is köszönöm. 33 Werner Joachim 1955,16 és a 38. jegyzet további lelőhelyekkel. 34 Lőrinczy Gábor 1980. A lábbeli véretekre vonatkozó dokumentációért valamint a Szegvár-Oromdűlőn feltárt izgalmas temetkezésekről való immár évtizedes, folyamatos tájékoztatásért Lőrinczy Gábort illeti köszönet. 35 Somogyi Péter 1987,145. 36 Somogyi Péter 1987,128. 114
