A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)
Új- és legújabbkori történet - Tóth István: Adalékok a Békés megyei szlovákok anyanyelvi művelődéséhez (1919–1939)
György is követelő hangnemben ír, de kizárólag művelődési lehetőségekről és azok engedélyezéséről beszél: — szlovák nyelvű gazdasági, közművelődési és kulturális időszaki lap engedélyezését kéri; — kultúregyesület létesítését követeli; — minden iskolatípusban a szlovák nyelv oktatását. Indokai: — a szlovákság tömeges előfordulása az adott területen ; — anyanyelven lehet gondolatainkat legjobban kifejezni; — a kívánt egyesület még nincs és nem lett engedélyezve; — szlovák nyelvű újság Békés vármegyében nincs ; — a szlovákok mindig hűségesek voltak a közös hazához ; — 1932. évi kisebbségi konferenciára a képviselők elmennek, mert meghívást fognak kapni. 41 Amit követeltek, jogosak voltak. Csupán kulturális fönnmaradásukért követeltek, sajátos nemzetiségi vonásaikat kívánták megőrizni. Természetesen a jogosság mellett a gyakorlatban jobban dominált az a sorozatos tény, hogy esélyeik a kulturális igények hivatalos elismeréséhez igen elenyészőek voltak. Sajnos a hivatalos, közigazgatási szervek a lehető legérzéketlenebb módon reagáltak. Határozottan ellenszegülni nem akartak a külföld miatt. így maradt a passzivitás, a „struccpolitika". Azaz „nem látom, tehát nem is létezik" elv volt a mérvadó. Persze mindez önámítás volt csupán. Ha mégis sor került intézkedésre, akkor az inkább adminisztratív volt, mint lényegi. így igényeik beteljesedése szinte reménytelenné vált. 41/a . V. Szlovák műkedvelői színjátszás Már az eddigi fejezetekből is kiderült, hogy az anyanyelvüket megőrizni óhajtó szlovákok Békés vármegyében mely területeken használták leginkább nyelvüket. Ezek alapján megállapíthatjuk, a magánélet és a művelődés területén. A magánélet területéről csupán csak egy példát kívánunk itt megemlíteni. A Békési Élet egyik számában ezzel kapcsolatosan Krupa András forrásközlése igen érdekes. „Egy földmunkás kereseti naplója 1928—1944" címmel közli Gyorgyai Mihály pitvarosi lakos kereseti feljegyzéseit. A megjelölt időszakra gazdasági szempontból is igen jó adalék, de jól tükrözi az aktív nyelvhasználatot, mivel eredeti szlovák tájnyelven íródott. 42 1.Színjátszás Békéscsabán: Békéscsabán — az eddigi fellelt dokumentumok alapján — a szlovák műkedvelői színjátszás kezdete a 30-as évek elejére tehető. Indítása a már említett „Spolok" tagjainak nevéhez fűződik, de itt is előtérbe kerül Pluhár Mihály neve, mint szervezőé. Nevével futnak a kérvények is. A dokumentumokból kiderül, hogy 1931. november 14-én 20 órától az Orosházi u. 46. sz. alatti vendéglőben műkedvelői előadást tarthattak, 1 P. 50 fillér maximális belépődíj mellett. Palárik János: Drótos с három felvonásos vígjátékát adták elő. Ugyanezt a művet 1931. november 21-én a Kisgazda 41 BmL — Békés vármegye alispánjának iratai 9558/1932. 4l/ " Bálint Ferenc—G. Vass István 1971 136. « Krupa András 1970.139—151. 281