A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)
Régészet és határterületei - Vörös Gabriella: V. századi leletek a kiskundorozsmai Kenyérváró dombról
bak. Ide tartoznak a szobi 39 , a miszlai 40 , a gyöngyösapáti 41 , a Szentes—Sárgapart 32. sírjából eló'került példány 42 , és a mohácsi hunkori házban lelt csipesz töredéke 43 . Összefoglalóan elmondhatjuk tehát, hogy a dorozsmaihoz valamilyen szempontból közel álló pipereeszközök illetve készletek a gepida és avar koriakhoz képest külön csoportot alkotnak, és használatukat a szarmatáktól kezdve (Szentes—Sárgapart, Szentes—Jaksor) a késó'szarmata -hunkoron keresztül (ide sorolható a lelőhelyek többsége) a gepidákig (Szentes—Nagyhegy) nyomon lehet követni. Az oldalt lehajlított lábú, egytagú bronz lemezfibulánk (II. t. 2.) legközelebbi és egyetlen hiteles körülmények között feltárt párhuzama a Csongrád—Kaszárnya hunkori temető 127. sírjának fibulapárja 44 . Méretre ugyan kisebbek a miénknél, de tipológiailag pontos megfeleló'i. Földrajzilag legközelebbi analógiái a Szeged-öthalmi szórványpéldány 45 , valamint a Maros leién 1907-ben feltárt temető összekeveredett leletei között található fibula 46 . Szabolcs megyei leló'hellyel ismerünk egy darabot, amely a mienkhez nagyon közeláll 47 , továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum anyagában szintén szórványként tartanak számon egy-egy ilyen fibulát Izsáról 48 és Tiszanagyfalu—Telekpartról 49 . Vaday Andrea véleménye szerint a dorozsmai fibula eredetét tekintve barbár gyártmány 50 . Korhatározásában a csongrádi temetó' jelent nagyon fontos és jó támpontot. A zöld színű, kihajló peremű üvegpoharunk (V. t. ) pontos mását a Csongrád— Laktanya 9, valamint 126. sírjában lelt példányokban találtuk meg 61 . Nemcsak típusuk egyezik meg, hanem méretre is teljesen egyformák: a magasság és szájméretük között csupán 2—3 mm különbség van. Barkóczi László és Salamon Ágnes munkájának köszönhető', hogy ma már jól ismerjük a poháríípus körét, készítésének helyét és idejét 52 . Nemcsak a magyarországi üvegleletekről szóló munkájuk fontos számunkra, hanem a pannóniai későrómai temetők folyamatos közlése és értékelése is, az Alföld IV. századvégi és V. századi történetéhez ugyanis számos fogódzópontot találhatunk bennük 53 . A dorozsmai üvegpohárról kutatásaik eredményeképpen elmondhatjuk, hogy továbbélő későrómai, pannóniai üvegműhelyben készítették 54 . Pontos párhu39 KovrigI. 1959. 1.1. 6., 10. 40 Szendrey Á. 1928. VII. t. 9. 41 Nemeskéri J. 1944—45. 303. XCVII. t. 4. 42 Párducz M. 1950. 135—136. XXI. t. 14—16. 43 Párducz M. 1949. 89. 3. kép 44 Párducz M. 1963. VII. t. 17—18. X. t. 6—7. 45 Párducz M. 1958—59. XXIX. t. 16. 46 Párducz M. 1941. XXX. t. 5—9. 47 64.544.1. leltári szám alatt található fibula a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Az adatot Istvánovits Eszternek köszönöm. 48 Közöletlen fibula a Magyar Nemzeti Múzeumban, leltári száma: 10. 1875. 13. H. Vaday Andrea adatközlése. 49 Közöletlen lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban, leltári száma: 104. 1950. 3. H. Vaday Andrea adatközlése. 50 Ezúton is köszönöm H. Vaday Andreának, hogy a fibula meghatározásában, párhuzamok keresésében segítségemre volt. 51 A 9. sír üvegpohara: Párducz M. 1959. VII. t. 21., a 126. síré: Párducz M. 1963. XI. t. 5. Itt kell megjegyeznünk, hogy a csongrádi hunkori temető lelőhelyeként két különböző elnevezést ismerünk: Kenderföldek (AH 1959. 309.) és „Kaserne", azaz Kaszárnya illetve Laktanya (StudArch 1963.), ami a hivatkozásoknál nagyon megtévesztő is lehet! 62 Barkóczi L— Salamon Á. 1968. 29—39. 58 A mi szempontunkból különösen fontos Salamon Á.—Barkóczi L. 1971., 1973., 1975., 1978. 54 Barkóczi L— Salamon A. 1968. 38., továbbá u. ők 1978.203.
