A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagyma-részvénytársaság története 1900 és 1918 között

adót (451 К). Hiába tiltakozott, majd fellebbezett a Részvénytársaság, hogy a szalonna nem Makón kerül elfogyasztásra, csak továbbszállítás eló'tt „transitó" érintette a várost, az adóhivatal hajthatatlan maradt és az adót könyörtelenül behajtotta.

39 A világháború első három évében a már említett nehézségek és korlátozások dacára a makói hagymapiac viszonylag változatlanul funkcionál. A termelés ha csökkent is valamelyest, azt a csökkenő húsfogysztás miatt nem lehetett érezni, s a kereskedelem is bizton ellátta a belföldi ill. a központi hatalmak fogyasztóit. 1917 júliusában azonban jelentős változás történt. A kormány kiadta 2400—1917 ME. sz. rendeletét a zöldségfélék forgalomba hozataláról.

40 A baljóslatú intézkedésről a makóiak már tavasszal tudomást szereztek. Ekkor már jól ismerték a háborús elosztó központok nem éppen áldásos működését, s növekvő aggodalommal néztek az alakuló Hagymaközpont felé. Aggályaiknak a termelők és kereskedők együttes tiltakozó gyűlésükön adtak hangot, s egy emlékiratot szerkesztettek tiltakozásul az Országos Közélelmezési Hivatalhoz. E mozgalomnak fő szervezője s az emlékirat megszövegezője Eckhardt Vilmos, a Városi Gazdasági Egyesület elnöke volt. Különösen érdekesek az ármaximálás elleni érvei: — az nem veszi figyelembe a minőségi különbségeket, — a túlnyomórészt külföldi eladások miatt negatívan hat devizabevételre, — tönkreteszi a termelőket. A város minden követ megmozgatott a Hagymaközpont létrehozása ellen. Justh Gyula, a város képviselője küldöttséget vezetett a miniszterelnökhöz és a földművelésügyi miniszterhez és igyekezett meggyőzni őket tervezett rendelet makóiakra rendkívül hátrányos voltáról. Minden hiába volt azonban, a rendelet megszületett. A Hagymavagy Zöldségközpontnak makói bizományosa előbb Pollák Sándor lett, majd a város is bekapcsolódott az ügyek intézésébe. Nemsokára a hagymahiány is bekövetkezett a fővárosban, amit a kormányzat rekvirálás elrendelésével akart megszüntetni. A Hagymaközpont hozzá nem értését mutatta az az intézkedés is, melyben elrendelte, hogy a hagymakereskedők a külöföldre szállított hagyma másfélszeresét — a belföldi fogyasztás biztosítására — kötelesek raktáron tartani. Ezt a hatalmas és belföldön soha vevőre nem találó hagymamennyiséget hordták ki azután szomorú szívvel a termelők a város környéki gödrökbe 1919 tavaszán.

41 IRODALOM Erdei Ferenc 1977 Mezőgazdaság és szövetkezet, Budapest Márton György 1927 A makói hagyma termesztése, Szeged Petrovics György 1922 A makói hagyma, Makó Tóth Ferenc 1969 A makói hagyma történetéhez, Makó. 39

MVL:Pm. h. i.: 1415/1916 40 MVL: Pm. h. i.: 11483/1917 41 Petrovics Gy. 1922. 21—22. 233