A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagyma-részvénytársaság története 1900 és 1918 között

kiállítása nélkül az ügylet hatálytalan; ill. semmis a megállapodás akkor, ha az eladó ugyanarra az árujára két vagy több kötjegyet fogad el. A város a módosításokat 1910. május 9-iki ülésén beillesztette a rendeletbe (hetedik változat) azt ismét 30 napig közzétette, majd megküldte megerősítésre a vármegyéhez. A vármegye a szabályrendeletet felterjesztette a belügyminisztériumnak. A belügyminiszter természetesen ismét kikérte a kereskedelemügyi és földmívelésügyi miniszter véleményét (s azok három módosító javaslatát még néggyel megtoldva küldte vissza a szabályzatot. (1912. október 5) E módosítások négy szakaszt teljes egészében töröltek a szabályzatból, egy esetben a szabályzat törvényi hivatkozását változtatták meg, mert közben új törvény született, ill. megjelölni rendelték azokat a szabályokat, melyek megszegése kihágást jelent, s ezeket is csak annyiban büntetheti a szabályrendelet, ha más jogszabály szerint nem büntethetó'k. A belügyminiszter javasolta még, hogy mindennapi kisebb vásárlásokról ne kelljen bevásárló jegyet kiállítani. A keresztül vezetett módosításokkal majd felére csökkentett szabályrendeletet (nyolcadik változat) Makó város képviselőtestületének rendes közgyűlése 1913. április 14-én 146 kgy. /1913 sz. határozatával fogadta el. A vármegyéhez felterjesztett rendeletet a megyei közgyűlés 1913. június 2-án látta el jóváhagyási záradékkal, 611 kgy/1913 sz. alatt, s Hervay alispán 1913. június 18-án küldte meg a belügyminiszternek, s az 221/483/1913 sz. alatt 1914. január 8-án hagyta jóvá. Ekkor ért véget az éppen 11 évvel korábban kezdődött ügy, s született meg a makói hagymapiac első szabályozása.

34 Arra a kérdésre, hogy ez a rendkívül körültekintően, sőt nyugodtan mondhatjuk túlzott aggályoskodással meghozott szabályrendelet éreztette-e a hagymapiacon üdvös hatását, igen nehéz a felelet. Nehéz egyrészt azért, mert mire megszületett, már a háború szele kezdett lengedezni, s az sok minden más mellett, döntően megváltoztatta a hagyma világpiacát, de alapvető változásokat okozott az országon belül is. A másik nehézség, hogy egy jogi szabályozás bármennyire akarja is, soha nem tudja átfogni az élet teljességét, mindig maradnak szabályozatlan részletek, ill. mivel az élet nem áll meg, születnek újabbnál újabb bonyodalmak, melyekre az egy adott pillanatban megkövült szabályozás már nem ad megoldást. Valamint még egy dolgot figyelembe kell venni. A gazdasági élet örökös változása, a piac könyörtelen törvényei, s az emberi természet — mely mindig többet akar — végül is ott és akkor lépte át a szabályzat felállította korlátokat, ahol és amikor azt a könyörtelen gazdasági érdekek megkívánták. Mindezek ellenére nagy tett volt a várostól, hogy e szabályzatát létrehozta s azzal a legnagyobb közösség, a hagymatermelők érdekeit próbálta védeni. A korabeli összeállításokból tudjuk, hogy az első világháború kezdetén 5—6 ezer család foglalkozott hagymatermeléssel, mintegy 4—7 kh. területen.

35 A háború forgószele a férfi lakosság színe-virágát sodorta el a városból. Makó akkori 38 000-es lakosságából 8 500-an teljesítettek katonai szolgálatot. E szolgálat érthetően legerősebben a hagymatermelőket sújtotta. A családfők, a fiatal s a középkorú férfiak, a háború utolsó éveiben pedig már az idősebb korosztály férfiai is a harcterekre kerültek. A gazdaság összes gondja-baja az itthon maradottakra, leányokra, asszonyokra, fiatal fiúkra maradt. Ennek következtében 1915—16-ban csök34 Valamennyi ebben a részben említett irat MVL: Pm. h. i. : 3312/1914. sz. iratcsomóban található 35 Petrovics Gy. 1922. 17. 231