A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagyma-részvénytársaság története 1900 és 1918 között

képpen ingyen telket engedjen át részükre. A Cseresnyés János helyettes polgármesterhez benyújtott kérvény a szövetkezet megalakulásának indokát ekképp fogalmazta meg: „Látva a veszélyt, mely rohamosan közeledik és elsöpréssel fenyegeti a kisebb gazdákat — azon több ezer családfő, ki egy hasznos gazdasági ág munkásságában — a hagyma és zöldségtermesztés üzemében tölti el élete java részét, tömörülni igyekszik és az önsegély leghathatósabb eszközének bizonyult szövetkezeti térre lépett, azon biztos tudatban, hogy a Makón létesítendő „hagyma és zöldségfogyasztási és értékesítési szövetkezet" megalakulásával — azon A—5000 családfőnek, kik a jelzett gazdasággal foglalkoznak, boldogulását előmozdítandja."

6 E szép bevezető után az előkészítő bizottság ezen első kérelmében tehát már ingyen telek átengedését kérte — lehetőleg a vasút mellett —, hagyma és zöldségraktár felépítésére. A helyettes polgármester a szövetkezet megalakulását „örvendetes tudomásul" vette, addig azonban, míg érvényes alapszabályát, működésének célját és irányát nem ismeri, — írja válaszában — az ingyen telek átengedése tárgyában legjobb akarata mellett sem tud lépéseket tenni."

6 (A hagymaraktár majd jó tíz évvel később 1911—12-ben épült meg.) Az alakuló közgyűlés 1900. május 27-én fogadta el a korlátolt felelősségű szövetkezet alapszabályát. E szerint a szövetkezet székhelye Makó, a vállalat tárgya: Makó és vidékének lehetőleg összes hagyma- és zöldségtermelőit oly egyesületben Összpontosítani, mely a szövetkezeti tagok által termelt hagyma- és zöldségnemüekkel a létező fogyasztási piacokat előnyös árak mellett közvetlenül ellátja, továbbá olcsó termelőterületek kibérlése, szállítási kedvezmények kieszközlése, az elért haszonban való részesítés által tagjai érdekeinek előmozdítása ill. részükre áruhitel engedélyezése. A szövetkezet határozatlan időre alakult. Szervezeti felépítése a következő volt. Az igazgatóság állt: a szövetkezeti elnök, a szövetkezeti vagy ügyvezető alelnök, vezérigazgató és még a közgyűlés által 6 évre választott 18 igazgatósági tagból. Cégjegyzési jogosultsága volt a 3 vezetőnek és két külön megjelölt igazgatósági tagnak. Az első igazgatóság tagjai a következők voltak: szövetkezeti elnök : ifj. dr. Návay Lajos szövetkezeti alelnök : Tőkey Jenő vezérigazgató: Pollák Sándor cégjegyzésre jogosult igazgatósági tagok : Varga István, Rácz István Az igazgatóság tagjai voltak még: Szentpéteri István, ifj. Kristóffy József, Justh Gyula, Bakó Lajos, Návay Tamás, Fodor József, Török Imre, Hervay István, Rónai Aladár, Lukács Mór, Eckhardt Oszkár, Szónyi Ferenc, Theiss Géza, Rónai Ernő, Vásárhelyi László, Hasz Antal. A szövetkezet valamennyi hirdetményét a makói helyi lapban fogják közzétenni, mondja a szegedi cégbíróság bejegyzési végzése, melyet az ezt intéző Vizer Péter makói ügyvédnek küldtek meg 1900. szeptember 5-én.

7 (A cég bejegyzett neve németül: Genossenschaft der Makoer Zweiebel und Grünzeng Producenten; angolul: Corporation of the Mako Onion and Grun Wegetable Growers.) A szövetkezet megalakulása mindenben megfelelt az akkori előírásoknak. iwé. A fennmaradt iratok szerint a szövetkezet már megalakulása évében, sőt az alakulás után néhány hónappal üzletet nyitott Kassán. Az üzlet nem sokáig állt fenn, mert 1901. január 29-én már arról értesítette a kassai rendőrkapitány a makói polgár6 MVL:Pm.h.i.: 5801/1900 7 MVL: Pm. h. i. 8507/1901 220