A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagyma-részvénytársaság története 1900 és 1918 között

mesteri hivatalt, hogy a szövetkezet az árusítással felhagyott. (Az üzlet vezetője Adler Salamon volt.)

8 A szövetkezet kitűzött céljait — így a kedvezményes szállítást — igyekezett minél hamarabb elérni. 1900 augusztusában azzal a kérelemmel fordult a vármegye törvényhatósági bizottságához, hogy szállítmányai részére kövezetvám mentességet szerezzen. A törvényhatósági bizottság a kérelem tárgyalása során kifejtette, hogy a kövezetvámból befolyó jövedelmek nemhogy az utak kiépítésének költségeit, de a folyó kiadásokat sem fedezik, s ezért a vám egészének elengedése nem teljesíthető. „Mivel azonban a törvényhatósági bizottság teljes mértékében méltányolja azon üdvös közgazdasági célt, amelyet a szövetkezet maga elé tűzött, és annak előmozdítására a maga részéről is kész még áldozatok árán is közrehatni", ezért a szövetkezetnek „a makói kövezetvám díjából 50%-ot elenged, ill a szövetkezet által szállítandó mindennemű mezőgazdasági termény vámdíját 50%-al leszállítja"

9 A kedvezmény visszamenőleg is — megalakulásától kezdődően — megillette a szövetkezetet. E jelentős kedvezmény természetesen ellenérzést szült a többi hagymakereskedőben. Az egyik legnagyobb cég képviselője, Iriez Mór törvényhatósági bizottsági tag, megfellebbezte a határozatot. Az ügy így a kereskedelemügyi miniszterhez került föl. A miniszter 1901. március 2-án, — miután az alispán felvilágosító jelentését megismerte — a fellebbezést elutasította, s a bizottság határozatát jóváhagyta. A miniszter döntését indokolva rámutatott arra, hogy a szövetkezetnek nyújtott kedvezmény nem veszélyezteti a városi törvényhatósági közutak kikövezési költségeire felvett 320 000 Ft (640 000 kor) kölcsön törlesztését, ellenben a kedvezmény a szövetkezetet fontos közgazdasági céljai elérésében hathatósan támogatja.

10 1901. szeptember 4-én fordult a szövetkezet a városhoz iparhatósági igazolványa kiadása végett. Tudatták a városi hatósággal, hogy a céget a Szegedi Királyi Törvényszék mint Kereskedelmi Bíróság már bejegyezte, s hogy üzlethelyisége Makó főterén, a 2408 számú házban van. (Ez az épület volt az ún. Naschitz-ház.) Az iparigazolványt E lajstrom 8/1901 szám alatt szeptember 6-án meg is kapta a szövetkezet hagyma és zöldségkereskedésre.

11 A Központi Statisztikai Hivatal már akkor is sűrűn fordult a városokhoz, vármegyékhez különböző termelési adatokat kérve. A városi levéltárban fellelhető az 1902 őszén és 1903 tavaszán bevetett területek kimutatása, mely szerint Makón ekkor 500 holdon termesztettek vöröshagymát és 200 holdon fokhagymát.

12 A hagymaszövetkezet történetének első szakasza 1906. június 30-án zárult le, mikor bejelentették a városi tanácsnak, hogy kereskedelmi üzletük folytatásával ezen a néven teljesen felhagynak és átalakulnak részvénytársasággá.

13 A szövetkezet június 30-i fordulónappal elkészítette mérlegét, zárszámadását s azt a Makói Újság 1906. december 16-i számában a december 30-i évi rendes közgyűlésre szóló meghívóval együtt közzé is tette. A mérleg szerint a szövetkezetnek az Arad—Csanádi Takarékpénztárban van 27 063,64 К betétje, a pénztárban 7 926,25 К készpénze, adósaitól van 2 319,96 К követelése, leltári javakban pedig 474,39 koronája. A szövetkezet által kibocsátott 957 db 20 koronás üzletrészjegy összértéke 19 140 korona, tartaléktőkéje pedig 26 860,17 К ez mindösszesen 46 000,17 К volt. Elszámolt a szövetkezet 8 MVL: Pm. h. i. : 10.118/1900 számú irat csatolva az 1391/1901 sz. iratcsomóhoz 9 MVL: Pm. h. i. : 9492/1900 sz. irat csatolva a 2532/1901 sz. iratcsomóhoz 10 MVL: Pm. h. L: 2532/1901 11 MVL: Pm. h. i.: 8507/1901 12 MVL: Pm. h. i.: 5855/1903 Több adatot a szövetkezet 1900—1906 közötti működésére nem találtunk. 13 MVL: Pm. h. i.: 16503/1906 221