A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván II.

ILLÉS --július 20. Űgy tartották, hogy Illés napján vihar lesz. Ha mégis ezen a napon arattak, akkor azt mondták: „Kösd le jó' a papkívít a köröszt tetejin, më' Illés ëviszi!" Vihar esetén azt mondták: „Illés próféta mén mán a fiákerra'." Vagy: „Görgeti mán Illés (mások szerint Szent Péter) a hordót."

35 Illés napján a lóval való nyomtatás is bizonytalan volt. Az örökségen torzsalkodó gyerekeinek mondta a pátfolvai örökhagyó szülő: „Jobban üsmerlek benneteket, mint Illés prófétát a falon avvä' ja hat lova'." A szülő ezt Illés próféta ikonográfiái ábrázolására utalva mondta a gyerekeinek. Azt akarta ezzel kifejezni, hogy nagyon ismeri ó'ket, tudja, hogy mi lakik bennük. Jobban mint Illés prófétát, kinek a képe több helyeaott függött a szoba falán a szentképek sorában. A villámcsapásnak Apátfalván Úr haragja (együtt a villámlás és dörgés), égi háború, nyila, ménkű és tüzes istennyila a neve. A néphit szerint csak tejjel lehetett oltani. A házat a villámcsapástól azzal óvták, hogy a virágvasárnapi barkát és az úrnapi virágot összekötve feldugták a horogfa alá, továbbá a kenyérmosó vizet felöntötték a ház tetejére vagy kiöntötték a csurgásba. A fenyegető' vihart, jégesőt úgy hárították el, hogy az udvarra kidobták a sütolapátot, továbbá baltát vágtak a földbe. Szentelt gyertyát is gyújtottak, a ház négy sarkát pedig szentelt vízzel locsolták. Vihar és jégeső ellen fölnő elé harangoztak, azonkívül ahol volt, ott az elszáradt karácsonyfát bevetették a tűzbe. Azt is hitték, hogy a villám oda csap le, ahol pénteken mosnak. ANNA — július 26. Apátfalván fogadott ünnep. „Szent Anna tiszteletére hálából, hogy az 1831. évi kolera megszűnt, örökös ünnepet fogadtak."

36 Szent Annához gyermekáldásért, könnyű szülésért, imádkoztak a várandós asszonyok. Mikor állapotos lett az asszony, akkor kilenc kedden kenyéren és vízen böjtölt, hogy könnyen szüljön. Szent Anna asszony napja utáni szombaton és vasárnap volt a Szent Anna asszonyi vagy nyári vásár. VASAS SZENT PÉTER NAPJA — augusztus 1. Vasas Szent Péter napján nem sütöttek kenyeret. Ha valaki mégis sütött, attól megkérdezték: „Nem fesz, hogy vasé válik a kenyered?" HAVI BOLDOGASSZONY NAPJA — augusztus 5. Ezen a napon a pátfolvaiak kétféle búcsúra is mehettek. A falusiak Szegedre a Havi Boldogasszony búcsúra, ahova már a múlt században is jártak, a tanyaiak pedig ugyancsak Havi Boldogasszony tiszteletére 1901-ben felszentelt Langó kápolnához. A kápolna a csanádpalotai műút és az Apátfalváról Királyhegyes felé vezető Nagyút találkozásánál van. A szegedi búcsúra augusztus 4-én reggel mise után indultak. Akik nagyon el~ fáradtak, azok Szegeden ott pihentek a templom körül, de a legtöbben énekeltek és imádkoztak egész éjszaka. Másnap Szegedről visszafelé a nagy mise után indultak. 88 Borús R. 1981 56. » Szentkláray J. 1898. 229. 206