A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván II.

HAGYOMÁNYOS NÉPSZOKÁSOK APÁTFALVÁN П. SZIGETI GYÖRGY (Budapest) Tavaszi ünnepek és jeles napok HAMVAZÓSZERDA A húshagyókedd (farsang harmadik napja) utáni napnak a neve hamvazószerda, a húsvét vasárnapig tartó nagybüt (nagyböjt) elsó' napja. Azoknak a hívő katolikusoknak, akik ezen a napon templomba mennek, a pap az elmúlt évi virágvasárnapi barka hamujával meghamvazza a homlokukat, emlékeztetve őket az elmúlásra. A hamvazkodást fejfájás ellen is hatásosnak tartották. Bálint Sándor szerint: több más község mellett „...Apátfalva (Csongrád) idősebb népe úgy tartja, hogy aki hamvazkodik, annak nem fáj a feje. Előfordul, hogy a templomból hazatérők összedörzsölik homlokukat az otthon maradottakéval, hogy azoknak se fájjon a fejük.*

1 Ugyancsak Bálint Sándor írja: „Apátfalván... régebben szokás volt az is, hogy a férfiak jártak házról házra és egyikük hamvazott A népiessé vált szokás bizonyára a régi török időkbeli licenciátus-hagyományban gyökeredzik, amikor egyes szertartásokat laikusok végeztek. A szokás az egyházi hamvazás újjászületésével párhuzamosan, lappangó gyakorlatként megmaradt, a szakrális színezet azonban elhomályosodott benne."

2 Az első világháború előtt Apátfalván hamvazószerdán nem varrtak, nem mostak és nem sütöttek, de a legtöbb helyen nem is főztek, hanem csak „tűrut ették vöröshajmáva' meg sósbodagga*" Hamvazószerdán a kúdúsókat (koldusokat) a templom előtt megajándékozták, élelmet vittek nekik. NAGYBÖJT Hamvazószerdától kezdve a nagybűtbé nemcsak húst, de még zsírosat sem ettek Apátfalván. Zsír helyett olajjal vagy vajjal főztek. A böjti fegyelem megengedte volna ugyan, hogy vasárnap húst egyenek, de a legtöbb helyen még akkor sem került húsétel az asztalra. Apátfalván a böjtöt annyira komolyan vették, hogy még a főzőedényeket is vagy kicserélték vagy kiforrázták.

3 Nagyböjtben a gyerekek — ha tehették—csak belopakodtak a szalonnás kontrába. egy kis kóbászt lopni. A szülők, különösen a nagyszülők ezt tiltották, mert azt akarták, hogy a böjtöt a gyerekek ugyanúgy tartsák meg mint a felnőttek, bár sok anyának megesett a szíve a böjtölő gyereke láttán és a család többi tagjainak, főként az öregapának tudta nélkül lopva о adott neki egy kis kolbászt. 1 Bálint S. 1976. II. kiad. 187. 2 Bálint S. 1976. II. kiad. 187. a Barna G. 1979. 85. Juhász A. 1970. 73 193