Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

tünk forrást, a pusztához ugyanis Kistelek esett legközelebb, s a szeged—felsővárosi szállásokról régóta ide jártak keresztelkedni, házasodni, temetkezni. Az első Csengelén született gyermeket 1854 augusztusában jegyezték be a kisteleki matriculába,

186 de 1860-ban már 7 csengelei újszülöttet kereszteltek Kisteleken. Az 1861-ben megkötött haszonbéri szerződések szerint mindössze 5 felsőjárási bérlő lakott volna Csengelén: Csikós József csősz, Bitzók Mihály, Kucsora Pál, Tiriez Imre és Tomay Mátyás. A kisteleki keresztelési anyakönyvből arra következtetünk, hogy tíz évvel a legelőosztás után többen éltek ott, csakhogy tanyájukról a városi hatóság mit sem tudott. Erre utal, hogy a matriculába 1860-ban 4 alkalommal a szülők lakóhelyéül ennyi került : Csengéié, házszám nélkül. Akik viszont nem tartották meg, pontosabban nem tudták megtartani az újabb árverésen bérletüket, mert rájuk licitáltak — azok föltehetően nem építkeztek, illetőleg építményeik elbontására kényszerültek. Honnan ez a nagy arányú migráció a tíz éve kiosztott városi legelőföldeken? Becsei Nándor szegedi lakos, 70 hold járási föld haszonbérlője — akinek 10 tagú családja volt —, 1862. január 30-án kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy a végrehajtási eljárást szüntessék meg, mivel az árendát nem képes kifizetni. Indokolásul előadta, hogy 1857-ben asztagba rakott gabonáját felgyújtották, 1858-ban haszonbéres földjén jég verte el a termést, 1859-ben pedig a járási földek soványsága miatt a vetőmagja sem termett meg. Ezek miatt 594 Ft 61 krajcár haszonbérrel adós a Városnak. A tanács a kérelmet elutasította.

187 1868-ban 14 homoki haszonbérlő panaszbeadványt írt a városi tanácshoz, melyben bérletük megszüntetését kérték, mivel a mostoha időjárás következtében a homokföld termése a betevő falatra sem volt elegendő.

188 Az 1860-as évek első felében több mint ezer hold felosztott járásföld vált elhagyottá. Bizonyára közrejátszott ebben az 1863-as ínséges esztendő (a szárazság, a „Luca szele" pusztítása), a homokföldek gyenge terméshozama, de az is, hogy a bérlők nem trágyázták — a kevés jószágot tartó kisbérlők nem is tudták trágyázni — gyenge minőségű homokföldjeiket. Az 1871. évi árverési bizottság jelentése szerint az alsórészi járási földek „kétszer 10 évi használat után immár nagyrészben kiélve vannak",

189 ami a fölszántott járásföldek kimerülése mellett a trágyázás hiányáról bizonykodik. A „gazdátlan hagyott szántóföldek"-et 1866 márciusában 6 esztendőre újra árverezték. Az Alsórészen 519 holdat, Felsőrészen 492 holdat, összesen 63 bérletet árvereztek.

190 Még módos nagybérlők is bérfizetési gondokkal küszködtek. Jellemző erre, hogy Back Manó kisteleki lakos, aki 1865/66-tól közel 300 holdat bérelt a csengelei pusztán, 1869 júliusában haszonbére felének elengedését kérte, mert a fagy és aszály miatt vetése tönkrement. A Gazdaszék kérelmét tanácsülés elé terjesztette, amely azzal az indoklással utasította el, hogy „a haszonbért minden körülmények között fizetni tartozik."

191 A Város tehát a kiosztott földek haszonbérét indokolt esetben sem mérsékelte. Mindezek a körülmények és a szerződéseknek az épületek tíz év utáni elbontá186 Kereszteltek anyakönyve, Kistelek, Róm. Kath. plébánia. 187 CsML, Szeged v. Gazdaszéke ir. 209/1862. 188 CsML, Szeged v. Gazdaszéke ir. 142/1868. 189 CsML, Szeged v. tanácsülési jkv. 1871. 7005. 190 CsML, Szeged v. tan. ir. Alsójárási 10 éves szerződések 1861—1871 és Felsővárosi 10 éves szerződések 1861—1871. Az iratcsomóban talált kimutatás szerint Felsőjáráson az elhagyottnak nyilvánított járásföldnél többet : 871 holdat árvereztek újra. 191 CsML, Szeged v. Gazdaszéke ir. 225/1869. 67