Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

tettek rögtön. Legtöbb kisbérlő földjén először részben földbe ásott, részben felmenő falú, nyeregtetős kunyhó készült. Állandónak szánt tanyaházat a kiosztás utáni második-harmadik esztendőben építettek. Ézsiás Antal (sz. 1898.) apjának 18 hold bérföldje volt az átokházi kapitányságban. 1920-ban nősült, felesége szülei Mórahalmon 30 hold haszonbérleten gazdálkodtak. ,,Huszonnégyben fogtam ki egy tizedöt két társammal az Egyetemi dűlőben. Az enyém négy hold volt, mert csak annyira futotta. Ősszel osztották a járást. Huszonöt tavaszán Kószó Pista fölszántott neköm 21 mérést (1 mérés = 100 négyszögöl). Egy holdat 160 kiló rozs áráért szántott, el köllött adni a párnákat, hogy ki tudj am fizetni... Elsőbb kukoricát mög krumplit vetöttem. Termött annyi, hogy sok. Azt a földet fogtam ki, ahol a csordakút volt, ott jó telekös a mező. A kukorica árából lovat vöttem. Második esztendőben tisztabúzát vetöttem, a 21 mérésen 65 köröszt lőtt. Csak a vetőmagot és a szükségletöt tartottam mög, a többit csépélés után eladtam. Köllött a pénz. 410 kiló tisztabúza volt egy hold árendája. 150 kilóval indult az árverés, de nagyon fölverték, rálicitált egymásra a szögényembör. Elsőbb kapolyakutat ástam. Volt két disznónk, azokat kihoztam legelni. ...Ástam egy gödröt, letetejeztem földdel, az lőtt a disznóól. Huszonhatban gunyhót épitöttem, volt benne szoba, konyha. Aztán való évben vályogot verettem, egy mórahalmi szögényembör 40 kiló rozsért verte ezrét. Huszonnyolcban épitöttem a tanyát, akkor a jószágok a gúny hóban voltak, később toldoztam hozzá istállót." Ézsiás Antal a bérföldön öt gyermeket nevelt föl. Ő és felesége 1982-ben is a 20-as évek végén épült tanyán lakott. A visszaemlékezés-részletek érzékeltetik az igaerő nélküli, kezdetben pénztelen 91 17. kép. Szegedi tanya bekerített semlyékkel, Mórahalom III. ker. 62. (1973) Szerző felvétele.