Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

A Csengelén kiosztott 25 éves földeknek több mint háromnegyed részét tehetős gazdák árendálták, akiknek a bérlet lehetőséget nyújtott jószágállományuk növelésére, több áruként eladható rozs, kukorica, szőlő termesztésére. A bérföldön rövidesen tanyát is építettek. 1887-ben Csengelén Szálai Jánosnak 2, ifj. Kordás Mihálynak 3 régi és 2 új tanyája ( !), Lajos Ferenc 50 holdas kömpöci bérlőnek 2, Kordás Antalnak és Ferencnek l-l tanyája volt.

208 Az alsóvárosi közlegelők 1880. évi kiosztásáról pusztán egy jellemző esetet emelünk ki. A Vágójárás alji dűlőt előbb 5 holdas részletekben árverezték, és így 230 holdért 346 Ft 38 kr bérösszeget ajánlottak — „azonban utasítás szerint az egész dűlő egy testben is árverés alá tűzetett, s ez úton Pap Ferenc évi 365 Ft-tal volt a legtöbbet ígérő, s a küldöttség az utóbbi árverési eredményt találta elfogadhatónak". Pap Ferenc módos alsótanyai gazda a 80-as években a törvényhatósági bizottság tagja is volt. Példája jól mutatja, hogy a városi földek árverésen történő kiosztása mennyire kedvezett az árutermelő gazdaságukból jelentős készpénzzel rendelkező gazdáknak, akik rálicitáltak a kis pénzű parasztokra — és olykor hatósági döntéssel is érvényesíteni tudták akaratukat. A 30 éves és a 10 éves földek bérbeadási feltételeiről a Város törvényhatósági bizottsága 1884. február 10-i ülésén úgy határozott, hogy „a szőlővel beültetett 30 éves földek 30 évre, a többi külső járási földek 25 évre, a tanyák közt és alatta levő földek 15 évre, a nyomási földek pedig 10 évre adatnak bérbe".

209 Azért így szabták meg a feltételeket, hogy a földek bérleti ideje ne egyszerre járjon le. Azt is megállapították, hogy a szőlővel betelepített 30 éves földeket nem árverezik, ha a bérlők elfogadják a holdankénti bérösszeget. Ez 291 kat. hold szőlőre vonatkozott és a szőlősgazdák érdekeit szolgálta. A földeket 10 kat. holdas parcellákra osztották és a legtöbbet ígérőnek, egyenlő minőségű talaj esetén, joga volt 50 holdig terjedő területet a leütött áron megtartani. Új az 1884. évi bérbeadás következő feltétele: „A tanyaépülettel bíró jelenlegi bérlőknek azon kedvezmény biztosíttatik, hogy azon 10 holdas parczellát, esetleg parczellákat, melyeken tanyai épületeik s azoknak tartozékai feküsznek, abban az árban, melyben ezek mellett fekvő parczellák leüttetnek, árverés nélkül megtarthatják." Ebből két fontos következtetés adódik: 1. az immár három évtizede bérbe adott földeken számos tanyás gazda lakott, akiknek az érdekeit nem lehetett figyelmen kívül hagyni; 2. mivel ez a kedvezmény először fogalmazódott meg, a tanyák nagyrészt a 30 éves földeken állhattak, amelyeket az első bérbeadás (1854) óta ekkor árvereztek újra. 15 évre (1884—1899-ig) Felsőpusztán 2318, Alsópusztán 4302, összesen 6620 kat. holdat, 25 évre (1884—1909) pedig több mint 9 ezer kat. hold külsőjárási földet adott a Város haszonbérbe.

210 Ezeknek az újraosztásoknak az elemzésétől itt eltekintünk, elegendő annyi, hogy több volt a 10 holdas bérföld, mint korábban és szembetűnően csökkent a 20 holdnál nagyobb haszonbérletek száma. 1890-ben a városi hatóságok fölfigyelnek arra, hogy sokan elhagyják bérföldjei208 CsML, Szeged város 1887. évi külterületi házszámjegyzéke. 209 CsML, Szeged v. Törv. hat. Biz. ir. Kgy. jkv. 1884. 13/a 43. 210 CsML, Szeged, v. Tan. ir. 1899. 2497. A felsőpusztai dűlő az összesítő könyv szerint 2618 holdas, az alsópusztai 4381 holdas Volt, de a részletezés szerint mindkét dűlőben kevesebb földet adtak bérbe. A 25 éves bérföldek területe a haszonbérlet lejárta előtti tárgyalásból ismert : CsML, Szeged v. tan. ir. 1908. 22428. 73