Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

2. kép. A kutatott táj 1950. évi településhálózata Fenti meggondolások alapján körülhatárolt kutatóterületünk Csongrád megyének Tisza jobbparti, észak felől Csanytelek és Tömörkény határáig terjedő részét öleli fel, mely közel 267 000 kat. hold (1. ábra). Ha a települések kialakulását és jogállását vesszük alapul, e területen a 20. század közepéig egy Árpád-kori múltú, nagyhatárú szabad királyi város (Szeged), két Árpád-kor óta kontinuus népességű volt jobbágyközség: AlgyŐ és Tápé, két 18. századi telepesközség: Dorozsma és Kistelek, három 19. századi, illetve a századfordulón települt község : Sándorfalva, Ötömös, Pusztamérges, egy változatos birtoklás- és településtörténetü uradalom — mely 1870-ben Sövényháza néven „eszmei község"-gé vált — és egy kizárólag tanyás településű, csupán 1934 óta önálló község, Felsőpusztaszer élt és létezett. E sommás áttekintésből látható, hogy tájunk településtörténete igen változatos. Ebből is ered, hogy vizsgálatunk az újkori megtelepedés több módjának, a településforma és -szerkezet több változatának bemutatására alkalmat ad, 5