Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

a Bárkányi, Kordás, Lippai, Kondász, Savai, Veszelka, Vetró család, az alsóvárosi határból a Dobó, Oltványi, Szécsi, Szűcs, Tanács, Volford család tagjai —, de akadtak köztük kisparasztok és kis számban úri birtokosok is (pl. Frey burger János, a kisteleki Ausländer Rozália). Méltányosnak tűnik a szerződésnek az a megfogalmazása, hogy a közlegelőből maguk a bérlők jelölhetik ki a használatukba kerülő 12 ezer holdat. Kérdés, valóban így történt-e? A haszonbérlők 1888. évi beadványukban azt írták, hogy „a tetszés szerinti választásunkra bízott közlegelőkből 11 525 1195/1200 holdakat 1048 darabokra, a legrosszabb homokos és siványos területeken jelöltük ki..."

195 Kerle Antal 1855. és 1873. évi határtérképe, mely föltünteti a 30 éves bérföldek fekvését, igazolja a bérlők panaszát : valóban voltak a bérbe vett közlegelőn nagy kiterjedésű homoksiványok — pl. az alsóvárosi részen Velezhegy és a Körösi csárda között, valamint a csengelei pusztán —, de voltak jó talajú homokföldek is. Ilyennek mondható a korábbi Belső csordajárás, Mórahalom és Csórva között — több mint 4000 hold, — amelynek nagy része a 30 éves bérlőgazdaság használatába került. A bérföldek eléggé szétszórtan, a felsővárosi pusztán 10, az alsóvárosin 16 kisebb-nagyobb darabban terültek el, nagyobbrészt a tanyai örökföldek közelében, kisrészben Szeged és Kistelek—Majsa—Mérges—Ötömös határszélén. Sok helyen a 10 éves földekkel szomszédos járásokat szakították ki a pusztából. Abból, hogy a 262 gazda által kibérelt földet 1048 darabra osztották, arra következtetünk, hogy nem egy tagban, hanem négy darabban (262x4=1048) szándékoztak kimérni minden egyes gazda bérleményét. így biztosíthatták, hogy a különböző hasznosítású és minőségű földekből egyformán jusson mindenkinek. Nem találtunk adatot arra, hogy ez valójában így történt-e. Egyenlő részesedés esetén minden bérlőnek közel 46 hold jutott volna. A Város 1855. évi ingatlanleltára szerint a felsővárosi pusztán 3335, az alsóvárosin 6500 holdat — összesen 9835 holdat — adtak 30 évre haszonbérbe.

196 A bérföldek kihasítása eszerint több évre elhúzódott. Reizner írja, hogy a krími háború következtében kialakult gabonakonjunktúra növelte a 12 ezer holdat kibérlő gazdák vállalkozókedvét. Bizonyára a konjuktúra serkentette a bérföldek feltörését is. 1879-ben a 30 éves bérlőgazdaság használatában levő földek művelési ágak szerinti megoszlása az alábbi volt :

197 szántó 7084 kat. hold 1512 n.öl rét 1101 kat. hold 1036 n.öl szőlő 291 kat. hold 982 n.öl legelő 335 kat. hold 1402 n.öl erdő 4 kat. hold 1550 n.öl nádas 9 kat. hold — földadó alá nem eső 107 kat. hold 620 n.öl összesen: 8935 kat. hold* 704 n.öl * 1200 négyszögöles holdba átszámítva a terület: 11 914 hold. 195 BENKE JÓZSEF: A szegedi bérlő gazdaság bérleti ügyének felvilágosításául. Szeged, 1888. 9. 196 CsML, Nyomtatványok gyűjteménye Sz. kir. Szeged városának ingatlanairól szóló leltára I. 1855/56-ikévre. 197 CsML, Szeged v. tan. ir. 10540/1880. Szeged v. kataszteri birtokive. 1879-ben már kat. holdban számoltak. 69