Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

1. kép. A kutatóterület települései közigazgatási határukkal az 1900-as években. rövid ideig, mindössze fél évszázadig volt a Pallaviciniek birtoka. Az uradalomnak így körülhatárolt, kutatott területe a századfordulón 55 718 kat. holdra rúgott.

3 A vizsgált táj része az 1776-ban telepített Kistelek község, melynek 12 000 kat. holdnyi területét a helytartótanács rendeletére Szeged városának kellett határából kihasítania. A tájon a 19. század végén és a századfordulón három község létesült: 1879-ben Sándorfalva, határa 2261 kat. hold, 1897-ben Ötömös, határa 2005 kat. hold, és 1902-ben Pusztamérges 4238 holdon.

4 Kutatóterületünkhöz tartozik végül Felsó'pusztaszer (a mai Pusztaszer község) határa, mely a 17—18. században Kecskemét város bérelt, majd zálogos pusztája volt és 1827-ben a Pallavicini család és a Város közötti hosszú birtokvita után Kecskemét tulajdonába került. Vizsgálataink kiterjesztését az indokolta, hogy e terület Kistelek és a sövényházi uradalom közé ékelődött, s 1881—1934 között közigazgatásilag Kistelekhez tartozott. 3 Az uradalom birtokterületére nézve fő forrásunk REIZNER JÁNOS 1895. Határa — Sövényháza néven — az 1900. évi népességi összeírásból, M. Stat. Közi. Űj sor I. Bp. 1902. 4 Az új községek határa az 1910. évi népszámlálás nyomán: M. Stat. Közi., Űj sor 42. Bp. 1912. 4