Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
adatunk. Kolb Ferenc cívis felsővárosi szállásán két szobára és konyhára tagolódó ház feküdt, melyet 150 Ft-ra értékeltek a vagyonleltár készítői. Az egyik szobában rossz nyoszolyát, szál many oszolyát, ágyneműt, fenyőasztalt, 2 padot, fogast, 5 képet, tányértartó fogast, cserép- és fatányérokat találtak. A lakóházon kívül „marha akol", „sörtés ól", juh „isztronga" és szénáskert volt a szálláson. A juhtej feldolgozásához 33 „tejhez való tekenyő", 2 köpülő, „Tejfelhez való Hordotska" és sajtszék állott rendelkezésre. Mezei munkára az alábbi eszközök szolgáltak: 1 eketaliga, 1 eke „felkészítve", 1 szántóvas, 1 „ösztöke", 1 „pating", 1 tüsökborona, 1 „avilt kasza nyelestül", 1 kaszaüllő kalapáccsal, 10 favilla, 2 fagereblye, 4 rudasfa, 4 kapa, 3 ásó. 101 A 19. század elsó' évtizedeiből több inventárium került elő több száz holdas szállási gazdaságokról. Ruszanszky János 390 holdas fölsővárosi kaszálóján szobakonyha-kamra-szín - marhaistálló - lóistálló beosztású hosszú épület, azzal átellenben egy szoba — konyha — cselédszoba — kamra — kamra tagolású ház, egy szárazmalom és egy juhistálló volt. Az előbbi épület szobájában 1 fenyőfa „nyoszolá"-t, 1 fenyő asztalt, 6 karszéket, 5 üvegképet, 1 kis tükröt vettek leltárba. Az állattartás és a teherhordás eszközein kívül itt is volt 1 eke szántóvassal, 1 csoroszlya, 2 borona, 3 nyeles és 3 nyeletlen kasza, 10 favilla, 3 kapa, 2 ásó. A kaszáló területén 14 köböl rozsvetést, másfél köböl tisztabúzavetést és 100 út szőlőt is számba vettek. 102 Dosity György szenátor 324 holdas ásotthalmi kaszálóján 1817-ben egy szoba — konyha — cselédszoba — 2 kamra beosztású „szállási ház", nagy ököristálló, lóistálló és szín volt. Számba vettek 53 méneses lovat, 35 szarvasmarhát (köztük 18 jármos ökröt), 6 hízott disznót, 7 malacot, 370 juhot és 159 bárányt. A szálláson fölhalmozott szalma —160 kereszt „búzabul való szalma", 18 vontató árpaszalma, 24 vontató zabszalma — mennyisége arra vall, hogy a szállásföldön elég számottevő gabonatermelés is folyt. A szállási ház szobájában festett puhafa bútorok mellett zöld posztós kanapé, 15 kisebb-nagyobb kép, rézedények, cin tányérok, üvegpoharak voltak és 1 „rácz imádságos könyv" — ami arról tanúskodik, hogy időnként a birtokos és családja is huzamosan ott tartózkodott. 103 (A szállás inventáriumát 1. az Adattárban.) A gazdaság üzemeltetése természetesen szükségessé tette több cseléd állandó ottlétét. Csávojszky János tanácsbéli és felesége, nemes Liszka Erzsébet Zákányban 823 hold, Ásotthalmán 440 hold, Jámborkán 5 hold, összesen 1268 hold szállásföldet birtokolt. A hatalmas cívisbirtok az özvegy halála után, 1819-ben г két, szintén elhalt fiúörökös utódaira szállt. Zákányban volt a szoba — konyha — kamra, pince tagolású „szállási residentionális ház", melyet 400 Ft-ra értékeltek. Ugyanott a 3 osztatú béresházat 300 Ft-ra, a kisebb béresházat 60 Ft-ra, az ököristállót 140 Ft-ra becsülték. Az épületekből jelentős major körvonalai rajzolódnak ki. A juhászházban — amely valószínűleg az ásotthalmi kaszálón feküdt — 2 szoba, 1 konyha, 1 kamra és 1 istálló volt, mellette pedig pincét, sajtfüstölő kéményt, juhakolt, juhszárnyékot, isztrongát és rovásos kutat vettek jegyzékbe. 104 A szállási ház berendezésének jellege — 2 bőrszék, 2 faszék, 2 zöld posztószék, 1 üveges almáriom, 1 kis tükör, s 1 szúnyogháló stb. — azt tanúsítja, hogy az úri birtokos vagy megbízottja, a gazdasági munkát ellenőrizni, időszakosan kinn tartózkodott. A kisparaszt szintű egykorú szállási gazdaság tárgyi ellátottságáról Berta Simon 1811. évi vagyonleltára tájékoztat. 105 Nevezettnek Alsóvároson volt szoba— 101 CsML, Szeged, számozott ir. 19. d. 21/1788. 102 Uo. 112. d. 1668/1811. 1 köböl vagy köblös föld = 1 hold 103 Uo. 143. d. 9/1818. 104 Uo. 153. d. 1450/1820. 105 Uo, 891/1811. 39
