Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

határán fel fogót, kinek is szomszédságában Puskás Gergely, Puskás András, úgy Lossoncz András Concivisseink vannak, levelet kívánván ez eránt, ki is adattatik." (1726)

51

. Hasonlóképpen bizonyságot ad a tanács az örökösöknek arról, hogy a telket elődjük pénzért vette: ,,Faragó Márton, Faragó Mihály, mivel az Attyok Faragó István Boros Telekjét pénzen vette Csala Andrásiul, a mint Vékes János és Bittó Mátytyás Urajmék bizonyíttják, azért mint igaz Successzori Szabadon maradgyanak a Possessiojában. „(1725. június ll)

52 Másutt: ,,Nemzetes Szűcs Thot Albert Úr, a minemű Teleket Zákány nevű Pusztában néhaj Lossoncz András Úr után bírt volna, ...áztat örökössen és megmásíthatatlanúl Lossoncz Ferencz, aliter Molnár Bíró Ferencz Úr(nak) és Kglmek maradékainak és Sus ses sornak Tíz Rhen forintokban el atta.";(1724. július 21 )

53

. Úgy látszik, bizonyos idó' múltával gyakori lett az elfoglalt földek eladása, amiből egyes polgárok hasznot húztak. Ezért válhatott szükségessé a tanácsnak 1743-ban hozott rendelete, amelyet Reizner idéz: „...akinek a nemes magistratus teleket vagy valami földet ád, ne légyen szabad nékie pénzen eladni, hanem visszaadja a nemes városnak, ha nem szükséges nékie avagy lakóul innen elmegyen."

52 Ilyen intézkedésre már 1727-bol találtunk példát: ,,Nemes Városunk Territóriumán, Mórában levő néhaj Pupaj Telek, mivel Pupa János, innent Föl földre menvén lakni ( :akit azon Teleknek felét illette,) it hattá; és úgy azonféle N. Városra Fiscaliter reá Szállót, nem különben meg halálozván Pupa András magtalanul; az említett Telek harmadik része hasonlóképpen Fiscaliter maradt, ollyanképpen Pupa Tamásnak csak negyedik része benne maradván, három rész N. Városénak mondatik: Azért is a N. Város a kinek akarja, el adhattya, mint hogy pediglen Rósa András, Lantos Jánossal és Varga Jánossal az említett Teleket kívánnya meg venni, 24 forinton el is adatik, és örökössen oda engettetik azon Várost illető három rész, s Pupa Tamásnak pediglen csak negyedik rész marad benne."

55 A határozatból tudjuk, hogy a tanács pénzért értékesítette a rá visszaszállott telkeket. A földeladás legrégibb esete, Reizner nyomán, 1725-ből ismert. Gyakoribb volt azonban még az 1730-as években is, hogy a tanács adományozta a földet, illetve jóváhagyta a földfoglalást: 1733. június 26-án ,,Az okos és körültekintő Széplaky János Úrnak a város komiszáriusának ésJankay János polgárnak juttatik és adatik az a bizonyos Föld, vagy Csórva Pusztán lévő Kaszáló, amely e Városnak a területén létezik és birtokolt, melyhez csatlakoznak az összefüggő szomszédos fekvés miatt kelet felől a körültekintő Fazekas Andrásnak, nyugat felől pedig Grósz Pál polgároknak a kaszálói."

56 A hasonló telekadományozások visszatérő' megfogalmazása: ,,...jure perpetuo confertur et datur" (vagyis „örökös joggal juttatik és adatik"). A kaszálók tartós magánbirtoklását egyértelműen igazolja Szeged város adófizető lakosainak 1728. évi vagyonösszeírása,

57 melyben a kaszálóknak két rovata van „Foenilia Civium propria, annue falcari solita" (a polgárok saját kaszálói, évenként 51 CsML, T. jkv. 1724—1730. 238. 62 CsML, T. jkv. 1724—1730. 154. 53 CsML, T. jkv. 1724—1730. 426. 54 Idézi REIZNER JÁNOS 1900. 426. 55 CsML, T. jkv. 1724—1730. 420. 56 Eredeti szövege „Prudentibus ac Circumspectis D. Joanni Széplaky Comissario hujus Civi tatis et Joanni Jankay Civi certa Terra, seu Foenile in Praedio Csórva, in Territorio hujus Civitatis existens et habit, cui ab oriente Circumspecti Andrea Fazekas, ab oceidente item Pauli Grosz Civium Foenilia contiuna jungerentur Vicinitate confertur et datur." CsML, T. jkv. 1730—1741. 193. 57 CsML, Szeged város adófizető polgárai vagyonának összeírása, (1724—1734) Ö 10. — Az összeírás évszám nélkül maradt fenn, hozzávetőleges időpontját előbb OLTVAI FERENC levéltárigazgató határozta meg, utóbb RÁKOS ISTVÁN 1728-ra datálta (Rákos I. 1978. 26.) Megállapítását elfogadhatónak tartom. 24