Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

évi részletes térképéről tudjuk, hogy 10 utcája volt és kiépülőfélben 4 faluszéli házsora.

103 A megtelepedéskor igen sok zsellér két osztatú, ház—pitvar tagolású lakóházat épített. A telepesfalu központjában a templom, a plébánia és az uradalmi igazgatási épületek számára az őrgróf adományozott tágas telkeket. Valamennyi kimért porta kb. az 1890-es évek elejére népesedett be. Honnan származott a telepesközség törzsnépessége? A Sándorfalván házasultak 1888—1897. évi anyakönyveiből kijegyeztük a házasodó fiatalok születési helyét. Akik ebben a tíz esztendőben házasságot kötöttek, mindannyian a község telepítése előtt születtek. Figyelembe véve, hogy sok szegedi földön élő tanyai fiatal esküvője is a sándorfalvi templomban volt, csak a helyben lakó házasulok születéshelyét vettem számba.

104 Az 1888—1897 között házasodó sándorfalviak születési helye száma Szeged 181 Algyő 132 Dócz 76 Kistelek 72 Mindszent 12 Horgos 11 Puszta Péteri 8 Dorozsma, Majsa 7-7 Szentes 6 Hódmezővásárhely 5 Félegyháza, Csóka 4-4 Szegvár, Szőreg 3-3 Csongrád, Hantháza, Szabadka 2-2 Az adatfelvételben szereplő több mint 500 fiatal 47 helységből származott, de 85%-uk 4 helyről, az új község szomszédságából való. Egyharmaduk szegedi, zömmel a Sándorfalvához közeli fehértói, szatymazi, szirtosi, őszeszéki tanyai kapitányságból származott. Őket az algyői születésűek követik, akik közül számosan bizonyosan a Sándorfalvához csatolt gyevi tanyákon éltek. Sokan származtak a faluba uradalmi földről, majorokból, akiket a dóci kápolnában kereszteltek. A kisteleki születési hely nem jelent föltétlenül ott élő embereket, mivel tudjuk, hogy a szegedi felsőtanyák várostól távolba szakadt népe inkább Kistelekre vitte gyermekét kereszteltetni, mint „haza", városába. így a Kisteleken kereszteltek egy része is szegedi földről származhatott. Az 1900-as években a község népe „kinőtte" a negyedszázada parcellázott háztelkeket, ezért a képviselőtestület javasolta az elöljáróságnak: kérje Pallavicini őrgrófot, hogy házhelyeknek alkalmas területet engedjen át a lakosság számára. Az uradalom a kívánságot méltányosnak találta és „munkásházak" számára 13 kat. holdat adott át, megváltással, ahol 1911-ben 60 portát mértek ki. Az itt épült telepet a helybeliek Pipacsfalunak nevezték, ugyanis az öreg falu nád- és zsindelytetős házaival 103 CsML, Hódmezővásárhely, Sándorfalva adóközség birtokrészletezési vázlata I. 1882. Felvette Baader Alajos mérnök. 104 Sándorfalva, róm. kath. plébánia, Házasultak anyakönyve 25 településről csak l-l házasuló származott, felsorolásukat 1. JUHÁSZ ANTAL: A falu társadalma és kapcsolatai környezetével. In.: m. JUHÁSZ ANTAL (szerk.) 1978. 382. A későbbiekben a monográfiában közölt adatokra külön nem hivatkozom. 201