Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

bontakozott ki, ahol a lakóházak, istállók, ólak egyöntetűen a dűló'út északi, Felső Pusztaszer felé eső oldalára épültek — közel egyenlő távolságra, hiszen minden házszámra egyenlő földdarabot mértek ki. A dűlőút a földeket középen szeli át. A dűlő népi neve sokak szerint onnan származott, hogy a kb. 5 km hosszú tanya-sor ÉK-i, Baks felé nyúló vége a kutyanyakhoz hasonló görbületet alkot.,,(Oly

an görbe, mint a kutyanyak"). Több idős parasztember azonban elődeitől úgy hallotta, hogy a közeli Kutyabont kertészség elűzött lakói telepedtek át a bérbeadott földekre: ,,Baks felé volt egy ilyen település, mint Kutyanyak, azt Kutyabontnak nevezték. Most is vannak ott kopolyakutak ... Onnan elkergették a népet. Dohánykertészök vótak, utána itt adtak nekik haszonbérös fődet." (Zsótér Antal 86 éves, Opusztaszer, 1973).

86 Dongér kertészség Kutyabont megnevezését 1858-as kéziratos térkép is őrzi, (Boros Frigyes térképe, 1. 40. kép) így nyomós alapja van annak az emlékezésnek, hogy Kutyanyak nevét maguk az áttelepült, hányatott sorsú kertészek adták. Azt is emlegetik, hogy Pallavicini őrgróf vadállományának védelme érdekében parcellázott földet az uradalom birtokhatárán. 1968-ban hallottuk, hogy egyik adatszolgáltatónk anyja volt Kutyanyak első szülöttje, aki 1853-ban látta meg a napvilágot.

87 Az emlékezés a közelmúlt szóbeli hagyományának történeti forrásértékét tekintve sem tanulság nélküli. A kisteleki plébánián pár évvel később, 1857. július 29-én, az uradalmi földön levő dóci kápolnában 1858 júliusában keresztelték az első újpusztaszeri újszülöttet.

88 1857-ben Újpusztaszeren 20 tanyában 26 családot és 158 személyt vettek számba.

89 Föltűnő, hogy 8 napszámos is élt a tanyasoron. A

II. katonai felvétel (1861—66) már 40-nél több tanyát tüntet föl, és a tanyasor közepén, a „Szer"-ről Félegyházára vivő út és a dűlőút kereszteződésénél jelöli a „Potoky" (Pataki) csárdát.

90 Egy évtized alatt tehát az uradalomtól bérelt földsávon sűrű, népes tanyasor épült ki. A sor keleti, régebben települt részét Öregkutyanyaknak, a volt csárdától Kistelek felé eső részét Kiskutyanyaknak, röviden Kisnyaknak emlegetik. Az első (3 éves) bérleti idő lejárta utáni haszonbérleti föltételekről írott forrás nem áll rendelkezésünkre, a visszaemlékezők viszont egyöntetűen úgy tudják, hogy Kutyanyakon az uradalom 16 holdat adott bérbe, s ezt nevezték egy numerusnak. Eszerint az uradalom az újabb, hosszabb lejáratú haszonbéri szerződés megkötésekor növelte a bérföldek területét. A Pallavicini uradalom 1900. évi birtoktérképe a tanyasoron 50, egyenlő nagyságú parcellát, numerust tüntet föl. Minden numerushoz (16 hold szántó- és kaszálóhoz) 12 hold legelő is tartozott, Zöldhalom pusztán. Számos család fél numerus haszonbérletére vállalkozott, ami úgy történt, hogy két család mindenben megosztozott egy numerus tartozékain. Egy házhelyen két család épített: rendszerint egy födél alatt laktak, de külön-külön szoba-konyhás lakásban. Kamrát, istállót, ólat külön építettek a tanyaudvaron. A családok többségének fél numerus (8 hold) művelt bérföldje volt. 86 Hasonlóan emlékezett Vödrédi Lajos, sz. 1881. (1973. évi gyűjtés), özv. Huszka Ferencné, sz. 1892, Borda János, sz. 1902, Janó János, sz. 1911. Mindannyian ópusztaszeri lakosok. 1982. évi gyűjtés. Borda Jánosné Kecskeméti Irén (sz. 1904) emlékezése szerint az elpusztított Szentgyörgy kertészségből is települtek családok Kutyanyakra.. A dűlő hivatalos neve Kis-Zer. 87 Adatközlő: Gyapjas József 73 éves (1968). 88 Kisteleken Zsótér János és Apró Anna Lajos nevű fiát keresztelték (Kereszteltek anyakönyve, Kistelek, Róm. Kath. plébánia), Dóczon Joannes Vödrédi és Veronica Vincze Stephanus nevű fiát (Protocollum Baptisatorum Parochiae Dociensis, Opusztaszer). Újpusztaszerről az 1860-as években mindkét plébániára vittek újszülöttet kereszteltetni. 89 CsML, Szentes, A csongrádi es. kir. Megyehatóság iratai. Népszámlálási ir. 1857. Szegedi járás, Sövényház község. 90 П. katonai felvétel :Section 59, Col. XXXVI. 196