Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

dohánykertészetnek, az 1860-as években a térség már szőlőtelepítés („Algyő szőlő")

16 az 1879. évi nagy tiszai árvíz után pedig Pallavicini Sándor itt parcellázott házhelyeket (1. Sándorfalva telepítése). Algyő és Tápé között három kisebb ármentes háton telepedtek meg a kovázdi, farki és kenderesi kertészek. Kovázdon és Kenderesen 1784-ben 3—3 dohánykertész élt, mint 1775-ben is. Összegezve az I. katonai felvétel tanulságait, megállapítható, hogy az uradalom területén létesített kertésztelepek részben a több kilométer széles tiszai ártér peremén feküdtek, mint Baks, Pusztaszer, Sas Üllés, Homoki Csárda, Kőtörés — részben az ártérből kiemelkedő szigetszerű hátságon, mint Anyás, Dócz, Szokony, Serked, Kovazd, Fark és Kenderes. Ezek a folyómenti hátságok néhol az Árpád-kor óta,

17 néhol már régebben emberi telephelyek voltak,

18 és 18. századi megszállásukhoz az is hozzájárult, hogy homoktalajuk a dohánytermesztésre kitűnően megfelelt. A kertészségek népességéről Algyő 1786. évi kataszteri fölmérése nyújt új ismereteket:

19 A határ szakaszának és a kertészetnek a neve A kertészházak száma Berki Föld Farki Föld Farki Szollak Alsó Posvány ok Kovázd és Fark Telek Fölső Posvány ok Szokonyi kertészek Serkedi Szigetben levő kertészek Sövényház és Eperjeshát Sövényházi kertészek Kintelen nevű uraság földjén Bánom nevű uraság földjén Förtő melletti kertészek Akasztófa dűlő Szoporhegy Romafű-i kertészek Hotta Földe-i kertészek Szoporhegyi kertészek Serkedi Temető Serkedi temetői kertészek Rákoson levő kertészek Sveiczer Járás Romafű-i kertészek Csiba Föld Serkedi Járás Serkedi Homok Külső Dócz Belső Dócz 1 kertészház 3 kertészház 3 kertészház 4 kertészház 6 kertészház 3 kertészház 31 kertészház 3 kertészház 5 kertészház 3 kertészház 6 kertészház 7 kertészház 4 kertészház 5 kertészház 21 kertészház 14 kertészház 5 kertészház 11 kertészház 3 kertészház 43 kertészház 27 kertészház 83 kertészház 297 kertészház 16 П. katonai felvétel: Section 60, Colonne XXXVII. 17 Vö.: TROGMAYER OTTÓ—ZOMBORI ISTVÁN : 1980. 10—31., 65—69. 18 TROGMAYER OTTÓ: Der Schatzfund von Baks-Levelény. MFMÉ. 1966—67. 1. Szeged, 1968.15—29. 19 Valószínű, hogy Algyő részletes határfelmérése a II. József-kori országos kataszteri felmérés keretében történt. Utóbbira irodalom: FÖRDŐS LÁSZLÓ: A II. József-féle kataszteri földmérés Magyarországon. Föld és Ember, 1930., DÁVID ZOLTÁN: Magyarország első kataszteri felmérése (1786— 89). Tört. Stat. Bp. 1960. 33—58. — Mindenesetre Algyő 1786. évi földadókönyve páratlan és még nem használt forrás az uradalom és a község 18. századi mezőgazdaságának és települési viszonyainak megismeréséhez. 171