Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

hozták a pénzt, amiben volt is igaz." A szegedi határban vagy másutt, több darabban fekvő örökföld árával a zsebükben ráígértek a helybeliekre, és még így is több földet tudtak vásárolni, mint amennyit régi otthonukban eladtak. Az 1920-as években három sövényházi parasztember: Kecskeméti Gáspár, Kosa János és Zsótér Antal is megvetette lábát Felső-Pusztaszeren: azt a 49 kat. hold 1120 négyszögöles 45 számú földet vették meg, amelyet 1910-ben Dékány Istvánné né bérelt. Ez azért föltűnő, mert az uradalmi földön kevesen tudtak úgy megerősödni, hogy másutt önálló gazdaságot létesítsenek. A három sövényházi paraszt a Pallaviciniek által telepített Kutyanyakon, az uraságtól kapott haszonbéres földön gazdálkodott és feles műveléssel is foglalkozott. Nekik sikerült örökföldes parasztgazdaságot teremteni. A pusztaszeri tanyák népessége 1857 és 1881 között több mint kétszeresére gyarapodott, s 1881-ben meghaladta az ezer lelket (1003). 1890-ben 183 házban 1128 lakost írtak össze,

59 tehát egy tanyai családra átlag 6,2 személy jutott, ami igen magas mutatószám. Összetevői még vizsgálódást igényelnek, de valószínű, hogy ezt a „háztartási koefficienst" a gazdatanyákon foglalkoztatott cselédek nagy népszaporulata és a viszonylag kedvező megélhetési, gyarapodási föltételek motiválták. A tanyás gazdálkodás jellegére következtetni lehet az 1911. évi földkataszterből:

60 szántóföld 4897 kat. hold 1182 n. öl kert 2 kat. hold 442 n. öl rét 606 kat. hold 16 n. öl szőlő 94 kat. hold 828 n. öl. legelő 1066 kat. hold 546 n. öl erdő 66 kat. hold 852 n. öl nádas 6 kat. hold 1383 n. öl földadó alá nem eső 843 kat. hold 641 n. öl 7583 kat. hold 1092 n. öl Látható, hogy a puszta feltörése igen előrehaladt, szinte minden művelésre alkalmas földet fölszántottak. Jellemző, hogy 1935-ben valamivel kevesebb szántóföldet (4802 holdat) vettek számba mint 1911-ben. Tekintélyes volt a legelőterület, ami serkentette a gazdák marha- és juhtartását. A Pusztaszerre áttelepült szegediek itt több jószágot tartottak, mint régi tanyáikon. A szőlővel beültetett terület viszont 3—6 évvel a homoki szőlőföldek parcellázása után is kevés (94 hold) és 1935-ben is mindössze 136 hold volt,

61 ami (ha a statisztika fedi a valóságot) arra vall, hogy a pusztaszeriek fontosabbnak tartották a jószágtartást a szőlőművelésnél. Többen foglalkoztak viszont dohánytermesztéssel, s a nagygazdák erre kertészeket alkalmaztak, A puszta népessége közigazgatási szempontból 1881-től 1934-ig Kistelekhez tartozott, az egyházi szolgáltatásokat előbb a csanyi (csanyteleki), az 1920-as évek végétől a kisteleki római katolikus plébánia látta el. Csanytelekre, kivált télen, nagyon nehéz volt a vízjárta földúton bekocsizni, ezért 1929 táján az árpádhalmi iskolához összehívták a módosabb gazdákat, akik úgy szavaztak, hogy inkább a kisteleki 59 VICSAY LAJOS 1929.231. 60 VICSAY LAJOS 1929, 231. 61 Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben. M. Stat. Közi. Új sor. 99. Bp. 193. 162