Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

ténylegesen használó Kecskemét város tulajdonjogát, így Szer egész környéke (1642: „Puszta Zer") a királyi kamarára szállt. 1728-ban a szeri puszta gróf Erdődy György birtokába került, de a kecskemétiek haszonbéri szerződését még a birtokperek alatt, 1701-ben nádori engedéllyel meghosszabbították. Az árendált pusztán kecskeméti nemesek és cívisek gulyái és „méneses lovai" legeltek. Az 1756. évi összeírás szerint 5150 szarvasmarhát és 1812 lovat tartottak a pusztán,

31 de fennmaradt az 1750-ben és 1755-ben Pusztaszeren legeltető kecskeméti gazdák névsora és jószágállományának összeírása is.

32 1764-ben az eladósodott Erdődy Kristóf gróf 20 ezer forintért tíz esztendőre zálogba adta Kecskemét városának a korábban „árendában bírt" pusztát. 1772-ben az elzálogosítást további 25 évre meghosszabbították, így a puszta tartósan a kecskemétiek használatába került. 1803-ban a mindszent—algyői uradalom — sa hozzátartozó Pusztaszer — új birtokosa Zichy Leopoldina és fia, Pallavicini Eduard őrgróf lett, akikkel szemben Kecskemét ragaszkodott az évtizedek óta zálogban bírt pusztarész birtokjogához. A Pallavicini család és Kecskemét városa között végül is 1827. december 26-án megegyezés született arról, hogy Pusztaszer felső része Kecskemét birtokába kerül.

33 Benépesedését azért tárgyaljuk, mivel e terület beékelődött Kistelek és az uradalom közé, és bár hosszú időn át Kecskemét birtoka volt, földrajzilag és népessége kapcsolatait tekintve erős szálak fűzték a szegedi tájhoz is. Az I. katonai adatfelvétel területünket buckás legelőnek mutatja, melyen a Kovátshalmon, a Vesszőshalmon és két tón kívül mindössze 4 gémeskutat tüntet föl.

34 A II. katonai adatfelvétel (1861—66) idejéig a puszta használatában fontos változás következett be. Az időközben eltelt nyolc évtizedről Ludovicus Nagy, Palugyay és az 1857. évi összeírás adatai tájékoztatnak. Ludovicus Nagy történeti-statisztikai műve „Puszta Zeér" területén 23 házat és 147 lakost tüntet föl.

35 Bizonyos, hogy adata egész Pusztaszerre vonatkozik, így vizsgált területünk népesedéséhez nem nyújt pontos támpontot. Palugyay — az 1850-es országos összeírás nyomán — már a Kecskemét birtokát képező Felső Pusztaszer demográfiai és határhasználati mutatóit rögzíti.

36 szántóföld rét s kert szöllő legelő erdő nádas termékeny 6452 kat. hold 670 n.öl terméketlen 1083 kat. hold 930 n.öl összesen: 7536 kat. hold — 3i p

1TY ISXVÁN: Pusztaszer. In.: CSÍKVÁRI ANTAL 1938. 63. 38 BML, Kecskemét város levéltára 152 3a. Pusztaszerre vonatkozó iratok: Pusztaszeren legeltető gazdák nevei és ménesei (1750), Legeltetés Pusztaszeren (1755). Utóbbi szerint 2 nemes és 7 civis 4941 szarvasmarha és 527 ló legeltetéséért fizetett árendát. 33 BML, Kecskemét város levéltára 1523 a. Bizonyságlevél a Pallavicini család és Kecskemét Városa közötti a Puszta-zeri Pusztára vonatkozó 1827. december 26-án történt megegyezésről. 34

1. katonai adatfelvétel: Coll. XVIII. Sectio 28. 35 NAGY, LUDOVICO 1828.

1. 14. 38 PALUGYAY IMRE 1855. 473—474. A határ művelési ágai, 1850 1523 kat. hold 490 n.öl 248 kat. hold 300 n.öl 4680 kat. hold 1480 n.öl 150