Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

Mikor törtek föl a határban több mint másfélezer hold földet? — Kecskeméten az 1848. február 11-iki tanácsülés tárgyalta 104 gazda folyamodványát, melyben — előző évi előterjesztésüket megújítva — a pusztaszeri közlegelő felosztását kérték. Kérésüket azzal okolták meg, hogy az ebből származó pénzzel a város részletekben leróhatna adósságait — a pusztaszeri közlegelőt úgy is „néhány felesleg jószágot tartó gazdák bitangolják, kik a csekély szájpénzt nem fizetik s a közszolgálatokat sem tellyesítik..."

37 Az indokolásból kitetszik a folyamodók irigysége a közlegelőre sok jószágot kiváltó módos gazdák iránt. A tanács elutasította a kérést, s utalt arra, hogy a közterhek enyhítése végett „már a pusztaszeri közlegelőnek jobb része a házi adó fogyasztására haszonbérbe adatott." A folyamodók azonban nem hagyták annyiban és a márciusi tanácsülésen kérésüket megismételték. Előtte népgyűlést tartottak, ahol a többség a puszta tanyaföldekre való kiosztása mellett szólt és úgy határozott, hogy a puszta használatáról minden házzal bíró lakost meg kell hallgatni.

38 Az alföldi nagy mezőváros több évszázada működő, demokratikus fóruma tehát megmozdult a puszta tanyaföldekre történő felosztása érdekében, ami önmagában gazdaságpolitikai jelentőségű esemény. Mutatja, hogy a kecskemétiek előnyösebbnek tartották a tanyás gazdálkodást annál, mint ha a pusztán néhány tucat cívis pár ezer szarvasmarhája és lova legel — ahogyan az két évszázadon át történt. Az első felső-pusztaszeri parcellázás időpontját még nem ismerjük, de egy utalás nyomán és közvetett forrásainkból arra következtetünk, hogy a közlegelő kiosztása az 1840-es években—valószínűleg 1847-ben—kezdődött. Következtetésünk támpontjai: 1. Az 1848. február 11-iki tanácsülés jegyzőkönyve arra utal, hogy a pusztaszeri közlegelő „jobb részét" már haszonbérbe adta a város. 2. Palugyay az 1850. évi összeírás alapján Felső-Pusztaszer határában 1523 kat. hold szántóföldet és 40 házban 229 honos lakost mutat ki, ami föltételezi, hogy a puszta felosztása már elkezdődött. 3. Az 1853-ból fennmaradt, mai ismereteink szerint legkorábbi haszonbéri szerződések a „Pusztaszeri pusztának újabb árverésen haszonbérbe adott" részeire vonatkoznak. 1853-ban Kecskemét városa hat évre adta bérbe a felső-pusztaszeri legelőből kihasított földeket, s ha ilyen föltétellel parcellázott korábban is — ami valószínű —, úgy a kiosztás 1847-re tehető. Későbbi forrásaink szerint a város először 50 db, átlagosan 50 kat. holdas földdarabot, összesen 2331 holdat hasított ki felső-pusztaszeri pusztájából a tömörkényi, Péteri-pusztai, kisteleki határszélen, valamint Alsó-Pusztaszer, Tömörkény és FelsőPusztaszer határának érintkezésénél, Vesszőshalom mellett.

39 Ezeket a források „régebben kiosztott" vagy „legrégibb kiosztású" földeknek jelölik. Sajátos, hogy a város pusztájának határa mentén mérette ki a kiosztandó földeket. Hasonlóan cselekedett Szeged városa is, ezáftal igyekezvén meggátolni a szomszéd települések pásztorainak átlegeltetéseit. A földek haszonbérbe adása nyilvános árverésen történt, ahol a legtöbbet ígérő jutott a bérlethez. Az 1853. évi haszonbéri szerződés szerint a város lehetővé tette, hogy bérlői építkezzenek, de a bérleti idő leteltével az épületekért kártérítést nem követelhettek. Tilos volt a bérföldet vidéki embernek alhaszonbérbe adni és a pusztaszeri közlegelőre szájbér és pásztorbér fizetése nélkül jószágokat kihajtani.

40 37 BML, Kecskemét v. tan. jkv. 1848. 384. 38 BML. Kecskemét v. tan. jkv. 1848. 956. 39 BML, Kecskemét v. levéltára, IV. 1619/e. Felső Pusztaszer haszonbérbe kiosztása, másolta július 16/881, László, Károly v. t. mérnök; Pusztaszer térképe, 1901. július hó, készítette Kerekes Ferenc th. főmérnök. 40 Az 1853-ban kötött haszonbéri szerződést az Adattárban közlöm. 151