Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

— mondta Domonkos Györgyné Pósa Rozál (1881) — ott volt apáméknak istállójuk. Ott éltünk, míg a víz után apám nem építött a faluban." Mások éppen a víz után építettek a Pajorban istállót, hogy ha újból árvíz fenyeget, legyen menedékük. 1882-ben a pajori szántóföldeken 33 gazdának volt épülete.

10 A több mint négyezer holdas Tápai-rét Pajor és a község kaszálójául használt Lebő halom kivételével hosszú pör után Szeged városa (a volt földesúr) birtokában maradt. A Város a rét lecsapolása után az 1850-es évektől itt is haszonbérleteket parcellázott. Kezdetben az olcsó árenda sok környékbelit: módos szegedi polgárt, vásárhelyi és makói gazdát csábított a rétre, akik 50—100 holdat, némelyek több száz holdat béreltek. A helybeliek közül az 1870-es években Szél Antal nagygazda, Hegedűs István jegyző és Lele Ambrus bérelt 50 holdnál nagyobb területet. 1882-ig a réten még csak 13 haszonbérlő' épített tanyát. A tanyát birtokló tápai-réti haszonbérlők 1882-ben az alábbiak: A dűlő neve A tanya tulajdonosa Az épületek száma Malájdok Kószó János, Tápé 1 Malájdok Domonkos Ferenc, Tápé 2 Porgányszéli Terhes Mihály, Tápé 1 Porgányszéli Szél Antal, Tápé 1 Zsegenye Nagy Ferenc, Szeged Dugonics u. 1 Bogdány Bodó Ferenc és Sári Ferenc 1 (családnév alapján szegediek) Bogdány Weisz Mór, Szeged 5 (major a Bogdány ér partján) Holt Tisza Kószó Antal, Tápé 1 Tápai sík Zombori András, Szeged 2 Hosszútóhát Ördög János, Tápé 3 (nagy tanya) Vetyehát Molnár Imre, Szeged 1 Vetyehát Kiss János, Szeged 1 Sírhegy Marosi Mózes, Szeged és 4 Hegedűs István, Tápé A tanyatulajdonosok közül nyolcan szegediek, heten tápaiak voltak. Az 1871— 1881. közötti haszonbérleti szerződésekből tudjuk, hogy Ördög János (a szerződés szerint szeged-palánki polgár!) 370, Szél Antal 221, Molnár Imre szeged-felsővárosi gazda 210, Zombori András szegedi szenátor 200, Hegedűs István tápéi jegyző 105 holdat bérelt. A réti bérföldeket természetesen fokozatosan törték föl, s a 80-as évek elején nagy részüket még kaszálóként hasznosították. De valamennyi tanya feltört szántóföldön állott. 1882-ben a réti földekből 1410 kat. holdat 10 évre, 1614 kat. holdat 5 évre adott bérbe Szeged városa.

11 A földszűke egyre több helyi kisparasztot, törpebirtokost 10 CsML, Hódmezővásárhely, Tápé nagyközség kataszteri térképe, 1882. A térkép alapján 18824?en az alábbiaknak volt a Pajorban istállójuk: a Fokparti dűlőben Nagy Mihály, Nagy József, Nyinkó Ferenc, Török Mátyás, Ilia Károly, Nagy Pálné, Sövényházi József, Török István, Öreg Nagy István, Török Józsefné, Török Pál, Fodor Ferenc, Kónya Pál, Révész Pál, Pósa Pál; a Töltés melletti Hosszútóháton Terhes Pál, Retek Mihály, Marton Mihály, Hegedűs István, Nagy István, Molnár Ferenc, Révész Mihályné, Tari Antal, Miklós Antal, Nagy Tamás, Molnár Mátyás, Molnár Antalné, Török Jánosné, Török István, Dávid Andrásné, Molnár Sándorné, Török Pál, Révész Mihályné. Összesen 33 pajoros gazda épített földjén l-l épületet. Egyedül öreg Nagy István pajorján volt két épület. 11 CsML, Szeged v. tan. ir. 687/1881. 140