Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

Szeged 16—18. századi városképét, utcahálózatát BÁLINT SÁNDOR, CSONGOR GYŐZŐ

2 tanulmányai, újabban VASS ELŐD közleménye

3 az elérhető forráslehetőségek nyomán kitűnően megvilágítják. Természetesen a város nem szakítható ki környezetéből, melynek századokon át gazdasági, művelődési központja volt, ám települési viszonyait ismertnek tekintjük és azokra csak a határterületével és tágabb környékével való kapcsolódásoknál utalunk. Ismert, hogy Szeged 1543-ban került török kézre. A hódoltság alatt khász-város, vagyis szultáni birtok volt, így közvetlenül a kincstárnak adózott. Szandzsák-székhely lett, egyben központja a járásnyi területű szegedi nahijé-nek. A szegedi nahije 1548. évi adóösszeírása tájékoztat először a töröktől megszállt táj lakott településeiről (3. kép).

4 A kutató terület lakott települései 1548-ban Szeged város Anyás falu Docs (Docz) falu Reszke falu Fark falu Tápé falu Győ falu Serked falu Szer falu Sövénház falu Kovász falu Néhány évvel azután, hogy a török uralom tájunkra kiterjeszkedett, a 12—15. században létesült faluk még fennállottak. Szeged városa után a terület legngyobb települése Szer volt, melyet a 15. századi oklevelek „oppidum"-ként említenek. A történeti források elemzése alapján HORVÁTH FERENC arra a megállapításra jutott, hogy Szer a 15. században és a 16. sz. elején földesúri joghatóság alatt álló, vámszedési és vásárlási joggal rendelkező mezőváros volt.

5 Az 1526 szeptemberében átvonuló török seregek pusztítása törést okozott a település életében, de ezt — mint a fenti defter is bizonyítja — a mezővároska még kiheverte. Az 1553—54. évi török adóösszeírásban Szeren 56 fizető, 36 nem fizető, összesen 92 házat írtak össze.

6 A település — a vidék több más falujához hasonlóan — a 15 éves háború alatt, az 1596. évi hadjárat idején pusztulhatott el. A hódoltság idejéből a táj falvai közül legtöbbet Tápéról tudunk. 1550-ben 43, 1585-ben 42 házat, 1670 körül 36 családfőt vettek számba a faluban, amiből arra lehet következtetni, hogy a lakosság 200 fő körül állandósult.

7 A falu mezőgazdasági a BÁLINT SÁNDOR 1959, 1963., 1976., CSONGOR GYŐZŐ: Ballá Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképe I. Felsőváros. MFMÉ. Szeged, 1968., Uő: II. Alsóváros. MFMÉ. Szeged, 1969., Uő. : Ш. Vár és Palánk. MFMÉ. Szeged, 1970. 3 VASS ELŐD 1979. 26—51. 4 VASS ELŐD 1979. 50—58. A szegedi nahijéhez 26 falu tartozott, de itt csak a kutatóterületünkre eső településeket soroljuk fel. 5 HORVÁTH FERENC 1975. 372. 6 VELICS—

KAMMERER 1890. 145. 7 KRISTÓ GYULA 52—56. adófizetők kapu (háztartás) száma száma 400 400 14 25 16 26 20 26 12 15 43 42 33 33 17 23 67 K4 28 41 14 25 12