Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

23. kép. Szeged-Felsőközpont temploma 1908-ban. Jobbra az előtérben gazdatanya cséplőgéppel. MFM:20. arról is, hogy a két orvoslakáson kívül harmadikat is építenek Röszkén vagy környékén, az alsótanyai második kerületi orvos részére. A két központ és a röszkei orvoslakás felépítésére 1890-ben Adok István szegedi építész vállalkozott.

284 A felsőtanyai „kultúrközpont" készült el előbb: 1891. október 26-án avatták. Az avatási ünnepségre érkező vendégek — Tisza Lajos, az árvíz utáni újjáépítés volt kormánybiztosa, Munkácsy Mihály, Mikszáth Kálmán, a város képviselői és 70—80 városi tisztviselő — különvonaton utaztak Szegedről a 102. sz. őrházig, ahol a Beck István által szervezett lovasbandérium fogadta őket és lovas fogatok vitték a népes csoportot az új tanyaközpontba. A szeged—budapesti országút mellett épült föl a kápolna, s mellette 4 kat. holdon a következő épületek : orvoslakás, bábaasszony lakása, rendőrkapitányi lakás, három pusztázó lakása, állatorvoslakás és paplak, összesen 8 lakás, 10 melléképülettel.

285 (23. kép) Az ugyanilyen alsótanyai kultúrközpontot 1892. május 16-án avatták.

286 A korabeli tudósítók „kultúrközpont"-ról írtak, de a fölépült külterületi központok valójában a tanyai lakosság igazgatási, rendészeti, egészségügyi és vallási igényeinek ellátására létesültek. A központok közelében elemi népiskola már korábban állott. A két 284 CsML, Szeged v. Tan. jkv. 24 344/1890. 285 SZN 1891. október 27. 286 SZN 1892. május 17, 104