Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

külterületi központ — Alsó- és Felsőközpont — a keresztelés, házasság, temetkezés, az alapvető egészségügyi ellátás és a hivatalos ügyintézés tekintetében fokozatosan átvette az anyaváros szerepkörét. Szeged városa országosan az elsők között létesített külterületi központokat. Az alsóközponti kápolna helyén a város 1905-ben nagyobb, tágas templomot építtetett, amihez az igával rendelkező tanyaiak egész Alsótanyáról az építőanyag (fa és tégla) ingyen fuvarjával járultak hozzá. A tanyaközpontban szatócsbolt, termény- és borkereskedés, vendéglő nyílt, 1907-ben gőzmalom épült, iparosok telepedtek le.

287 Alsóközponton működött az 1884-ben létesült Szeged-Alsótanyai Gazdasági Egyesület, amely sokat tett a korszerű mezőgazdasági ismeretek terjesztéséért és a tanyai lakosság társadalmi életének szervezéséért. Kezdetben Dobó József gazda és Hajdú Antal tanító a Kotogán-tanyán bérelt helyiséget, az 1900-as években pedig már önálló székházuk volt, vendéglővel. Gyümölcs- és szőlőkiállítást, lófuttatásokat rendeztek. A század elején az alsóközponti piac vetekedett egy 20 ezer lakosú mezőváros piacával. Az 1900-as évek elején a szegedi tanyákat kitűnően ismerő Tömörkény István így foglalta össze a külterület közigazgatási, művelődési, egyházi és egészségügyi szerveződéseit és ellátottságát : „Ma a mintegy negyvenkétezer lelket számláló tanyavilágnak van a tanyai kapitányokon kívül két pusztai kapitánya (lovasrendőrséggel), kik egyúttal anyakönyvvezetők, két plébánosa, vannak kerületi orvosai s külön trachoma-orvosai, több postahivatala, hatósági állatorvosai, szülésznői, mérnöke, negyvenegy tanítója s néhány varrótanítónője. A közigazgatási központokat, úgy az orvosokat, valamint az iskolák némelyikét telefon köti össze a várossal. Van két templomuk, több kápolnájuk, külön temetőik, könyvtárakkal ellátott gazdasági egyesületeik, amely utóbbiak elobbkelője gyümölcs- és borkiállításokat és lóversenyeket is rendez. ítélkező hatalom és közpénzszedo hatóság azonban a tanyákon nincs, e két dolog felől a városhoz tartozandók."

288 Alsóközpontra visszatérve, ott 1924-ben a város 600 házhelyet parcellázott és 400-ra építkeztek is a tulajdonosok.

289 1926-ban megépült a szeged-alsótanyai keskeny nyomtávú gazdasági vasút, mely Alsóközpontot is bekapcsolta a várossal való személy- és teherforgalomba. A 80 ezer kat. hold kiterjedésű Alsótanya földrajzi középpontjában létesült Alsóközpont kis közigazgatási központból a környező tanyavidék közlekedési, kereskedelmi, kisipari központjává is kezdett fejlődni — úgy, hogy mind eközben Alsótanyán más, kisebb központok is létesültek. Hasonló településfejlődés zajlott le Felsőközponton, azzal a különbséggel, hogy az kisebb vonzerőt gyakorolt környékére — részint Felsőtanya hosszan elhúzódó területe, részint a közeli Kistelek község már kialakult erős vonzása miatt. Felsőközpont kiépítése után keresztelkedni, házasodni, temetkezni, ünnepi misére, igazgatási és rendészeti ügyekben a környező tanyákról természetesen oda jártak, de a felsőtanyaiak piacközpontja — Szeged mellett — főleg a nagy forgalmú Kistelek maradt, amelynek fejlett kisiparos rétege is volt, és az régóta ellátta a felsőtanyaiak különféle szükségleteit. Felsőtanya délkeleti részére : a fehértói, alsó-gajgonyai tanyákra pedig a szomszédos Sándorfalva gyakorolt vonzást. Ilyen körülmények magyarázzák, hogy Felsőközpontnak a 20. század közepéig kisebb belterületi magja alakult ki mint Alsóközpontnak. Szeged határában a várostól életre hívott két külterületi központon kívül — társadalmi, művelődési, gazdasági és egyéb tényezők együtthatására — más települési 287 SZÉCSY GYÖRGY: Képek Mórahalom múltjából és jelenéből. Mórahalom, 1967. 32—37. 288 TÖMÖRKÉNY ISTVÁN 1904. 315. 289 BELÉNYI GYULA 1981. 105