Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

19. kép. Kisbérlő tanya három osztatú lakóháza 1968-ban, Rúzsa 318. Szerző felvétele. MFM: 19 561. zettségeit.

250 És valamiből élniük is kellett (volna)! Ehhez hozzájárult a gazdasági válság hatása : a gabona ára csökkent, az eladott búza értékét részben „bolettá"-val (rögzített áron beváltható fizetési cédulával) fizették meg a termelőnek, és más mezőgazdasági termékek ára is süllyedt. A bérhátralék miatt sok bérlőre késedelmi kamatot, perköltségeket róttak ki. A növekvő terhek súlya alatt számosan eladni kényszerültek jószágaikat, állatállomány (tehenek, ló, disznók) nélkül viszont bizonytalanná vált a létfenntartás és a gazdaság működése. Sok kisbérlon a haszonbér mérséklése már nem segíthetett: jött a végrehajtó és végső esetben a kilakoltatás. Többen bérlőszövetkezet létesítésével kerestek kiutat. Nippold János mérnök 1932-ben meghirdette a Szegedi Földbérlők Szövetkezetének megalakítását, de kísérlete kudarcba fulladt. 1934 márciusában a Királyhalmi Népkör száz tagú küldöttsége tényfeltáró és a bérlők helyzetének javítását célzó tervezetet adott át Szeged város vezetőinek. A polgármester megígérte, hogy a kérelmeket felülvizsgálják és a jogos panaszokat a város orvosolni fogja.

251 Alkalmi haszonbér-csökkentéssel, közmunkákkal azonban az elszegényedett városi kisbérló'kön nem lehetett segíteni. A föld birtokpolitika gyökeres megváltoztatására lett volna szükség, amiie a városvezetés — az adott politikai-társadalmi viszonyok között — képtelen volt. A szegedi írók, újságírók közül a harmincas évek első felében többen beszámoltak a szegedi kisbérlők kilátástalan helyzetéről. A legismertebb Móra Ferenc „Földnélküli Jánosék 1932-ben" c. megrázó tárcasorozata. Magunk is több visszaemlékező KERÉK MIHÁLY 1930. 7—8. 251 SZÉCSY GYÖRGY 1967. 27—30. 94