A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - Sipos József: Építőmunkások dél-alföldi kapcsolatai (1929–1930)

Mindezek — és a munkaidény befejeződésének — eredményeként október végére 58-rá csökkent a Szegeden dolgozó vidéki építőmunkások száma.

16 Ladvánszky József természetesen nemcsak a szegedi építőmunkások érdekeinek védelmét tekintette feladatának. A dél-alföldi építőmunkás-mozgalom szervezését, segítését bízták rá, ennek igyekezett megfelelni. 1929. október 1-én például a tompái vámőr laktanya építkezésén dolgozó 15 halasi kőműves (Hetyei Ferenc és társai) 5 fillér béremelést követelt. Mivel ezt nem kapták meg — ugyanis 3 nappal korábban már kaptak 5 fillér emelést (70-ről 75 fillérre) — a munkát beszüntették. Ladvánszky a tőlük kapott értesítés alapján erről 3-án körlevélben értesítette a kerület építőmunkás csoportjait. Kérte, hogy „Tompát kerüljék és ennél az építkezésnél munkát senki ne vállaljon". Az előkészítetlen, ún. vadsztrájk azonban 1 nap alatt elbukott, mert Bácsalmásról (ahová még nem érkezhetett meg a körlevél) 12 kőműves 70 fillérért elment dolgozni.

17 Ladvánszky a tompái esetet jelentette a MÉMOSZ-központnak. Pál János október 11-i levelében megírta, hogy az „igen kellemetlenül érint bennünket, mivel az ilyen vad sztrájkokból igen nagy károk származhatnak". Óvatosságra intette Ladvánszkyt: „Minden képességét latba kell tehát vetni, hogy azt kiküszöbölje, még abban az esetben is, ha ebből kifolyólag kellemetlenségei támadhatnak. Az eseményeket lehetőleg Önnek kell irányítania."

18 Ladvánszky további titkári tevékenysége igazolja, hogy tanult a tompái esetből. Mielőtt azonban tovább vizsgálnánk működését, tisztázni kell, hogy mely területekre terjedt ki a MÉMOSZ szegedi kerületi titkárságának hatásköre? A rendelkezésünkre álló dokumentumokból megállapítható, hogy a szegedi kerületi titkár hatáskörébe tartoztak Csanád, Csongrád, Békés, Bihar, Torontál megyék terjes, ill. a trianoni békeszerződés által megmaradt területei, valamint Pest-Pilis-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli járásai, vagyis tulajdonképpen a dél-alföldi építőmunkás csoportok. A kerületi titkársághoz a következő működő csoportok tartoztak : 1. Battonya, M. Alexa Lajos, II. Vásártér. 2. Békés, Szabó László, V. Gyöngy u. 13. 3. Békéscsaba, Mészáros Mihály, I. Egressy u. 54. 4. Békésgyula, Csábi Ferencz. Gr. Wenkheim Frigyes u 28. 5. Csongrád, Bódi Mihály, Szöllőhegyi u. 34. 6. Gyoma, Építőmunkás csoport, Vásártér 994. 7. Hódmezővásárhely, ács, Szőke Lajos, VII. Bálint u. 7. 8. Hódmezővásárhely, kőműves, Csáki János, III. Pálffy u. 16. 9. Kiskunfélegyháza, Építőmunkás csoport. Munkásotthon. 10. Makó, Gréczi János, Mikszáth u. 2. 11. Mezőberény, Schön András, Szénáskert u. 10. IV. ker. Újtelep. 12. Mezőtúr, Szűcs Sándor, III. Wesselényi u 39. 13. Orosháza, Szeverle Mihály, Szöllő 209. 14. Szarvas, Kohut János, IV. Arany János u. 425. 15. Szeged, Ladvánszky József, Fodor u. 10. Munkásotthon. 16. Szentes, ifj. Szőke Ferenc. III. Sorló u. 7.

19 16 Uo. Titkári jelentés 1929 októberéről. 17 Uo. 17. és 18/1929. sz. iratok. 18 Uo. 3779/1929. sz. irat. 19 Uo. X. 102. 1 doboz 11/1929. sz. irat. 351