A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)
Újkori történet - Nagy Miklós: A francia megszállók szerepe Szeged város közigazgatásában 1919-ben
a Magyarországon állomásozó francia csapatokon kívül a Bánátban, valamint a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak a Dunától és a Szávától északra fekvő területein levó'alakulatok tartoztak. 28 A Szegedet megszálló francia csapatok létszáma szeptember végén megközelítően 2500 fő volt. (Ebből mintegy 500 csendőr.) 29 A francia Városparancsnokság még augusztus hónapban feloldotta a BudapestSzeged közötti vasútforgalom április 15. óta érvényben levő elzárását. A személyforgalom azonban továbbra is csak az általuk kiadott útlevelek birtokában indulhatott meg. A megszálló funkciók gyakorlásában a Huszár-kormány november végi antant-elismeréséig lényeges változás nem történt. Dobay Gyula főispáni kinevezését — az Ábrahám-kormány részéről — a francia városparancsnok elfogadta és állásában őt ideiglenesen megerősítette. Dobay indította meg a városban az ún. igazolóbizottsági eljárásokat, amelyek a forradalmat támogató vagy ezzel gyanúsított tisztviselők, alkalmazottak és tanítók elbocsátására irányultak. A városparancsnok az igazolóbizottságok túlkapásainak megakadályozására — a „társadalmi béke'" megőrzése érdekében — saját ellenőrzése alá vonta a bizottságokat. Rendeletet adott ki arról, hogy az igazolóbizottság által felvett jegyzőkönyvek „a város kormánybiztosának véleményezésével ellátva a tábornokvároskormányzóhoz terjesztendők be döntés végett. A tábornok-városkormányzó parancsa nélkül Szegeden egyetlen hivatalnok, alkalmazott vagy munkás sem bocsátható el." 30 Dobay ezután kénytelen volt benyújtani lemondását Beniczky belügyminiszternek azzal az indokkal, hogy „ilyen körülmények között a megszálló csapatok parancsnokával együttműködni nem képes." 31 Huszár Károly kormányának 1919. november végi elismerése és a békekonferenciára való meghívása után az antant katonai erőit fokozatosan kivonták az ország területéről. A román hadseregnek a Tisza jobb partjára történt visszavonulása biztosítékot jelentett a francia hadvezetés számára a további román-szerbmagyar ellentétek mielőbbi megszűnésére. Mindezek következtében lehetővé vált a Szegedi Területi Hadosztály felszámolása, és ezzel megkezdődhetett a Szegeden állomásozó francia csapatok kivonása is. A Városkormányzóság fokozatosan adta át a város feletti hatalmat a szegedi közigazgatási hatóságoknak. Ennek egyik első jele volt december 7-én az útlevélkényszer eltörlése Szeged és az ország többi része közötti utazásoknál, valamint a távíró- és távbeszélőforgalom megnyitása, s az irányítás átadása a Magyar Postának. Ugyancsak december 7-i hatállyal vezették be a kettős cenzúrát, lehetővé téve a magyar hatóságok számára is a városi lapok cenzúráztatását. Engedélyezte a Városparancsnokság a nemzetgyűlési választások szegedi megtartását 1920. január 26<-án. Február 9-én pedig rendeletet tettek közzé a hadijog alapján hozott és a magyar törvényekkel ellenkező jogszabályok hatályon kívül helyezéséről. 32 De Tournadre városkormányzó 1920. február 29-én közzétett nyílt parancsában hozta a város lakosságának tudomására a francia helyőrség távozását, s a megszállás befejezését. A franciáknak, közigazgatási intézkedésekkel — különösen a szegedi közellátásban nyújtott segítségükkel — sikerült megnyerniük a városi polgárság többségének 28 Bernachot, J. 1970. 227. A Szövetséges Keleti Haderők főparancsnokának havi jelentése (Période 1-30/10/19. С. 20. N-22). (Pontos dátum nélkül.) 29 Bernachot, J. 1970. 228. 30 Kiss Ferenc—Tonelli Sándor—Sz. Szigethy Vilmos 1927. 86—87. 31 Dobay Gyula bejelenti lemondását Beniczky Ödönnek Cs.m.L. Tonelli iratok 1919. október 22. 32 Tonelli S. 1939. 28. m