A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - Nagy Miklós: A francia megszállók szerepe Szeged város közigazgatásában 1919-ben

rokonszenvét. Ezt a rokonszenvet táplálták a lakosság körében a békekonferencián várható kedvezőbb elbírálás illúziói is. A békefeltételekkel kapcsolatos előzetes kedvezőtlen hírek hatására a megszállók és a lakosság közötti viszony jóval hűvösebbé vált és csak a szükséges társadalmi érintkezésre korlátozódott. A szegedi burzsoáziát feltétlenül megnyugtatták a franciáknak a „munkásság fékentartására" és a polgári vagyonbiztonság védelmére irányuló törekvései, még ha munkáspolitikájukat néha félreértve „kommunistabarátsággal" is vádolták őket. A szegedi francia hatóságok „jóindulatú semlegességi" politikája kedvező körülményeket biztosított az ellenforradalom erőinek zavartalan szervezkedéséhez és a város ellenforradalmi gócponttá alakításához. A szegedi munkásság legjobbjai ugyanakkor a francia rendőrség akciói révén kerültek a megszállók hadbírósága elé. A francia hadijog alapján hozott igazságtalan ítéletek nyomán gyarmati börtönökben szenvedtek súlyos — sokszor halálukig tartó — rabságot.

33 1. kép. A francia Városparancsnokság tisztjei szegedi polgárok társaságában az 1919. július 14-i francia nemzeti ünnepen. Ltsz. : MFM Történeti Osztály fényképgyűjteménye 464 33

Nagy Dezső 1973. Az irodalomjegyzékben feltüntetett tanulmányában a szegedi munkásmozgalom francia gyarmati börtönökbe hurcolt harcosainak tragikus sorsát eleveníti fel. 312