A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - †Sárközi István: A szegedi tanyai községi elemi népiskolák államosítási szerződése 1907-ből

Megjegyezzük, hogy a szegedi tanyai iskolák államosításában semmi szerepe nem volt a nemzetiségekkel szemben mutatkozó nacionalista politikának. Az államalapítás ezredik évére felépült, majd az 1905—1910 között épített állami iskolák többsége éppen a román, német s délszláv nemzetiségek lakta területen létesült — így azok közművelődésének lehetó'ségét javították. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium nem volt „szűkmarkúbb" a vegyes nemzetiségű felekezeti iskolák állami támogatásával. Szeged kulturálisan vonzó és kisugárzó hatása a Délvidékre nem a tanyai iskoláinak az államosításával következett be, hanem a polgári iskoláinak, gimnáziumainak és a Tanítóképezdéjének jó hírneve révén. Ennyit az előzményekről, az államosítást kiváltó okokról. Mielőtt az állam tulajdonába való átadásról szólnánk, ideiilik annak megállapítása, hogy az egyházi és világi konzervatív erők, amelyek 1868-ban és azt követően oly elszántan hadakoztak a népoktatási intézmény államosítási tendenciájával szemben, viszonylag könnyen belenyugodtak ezúttal az államosítás tényébe. A Csongrád megye és Szeged szabad királyi város tanfelügyelője 1907. szeptember 15-i jelentésében közölte, hogy „A külterületi községi iskolák államosítása befejeződött és 40 tanítót neveztek ki vezetésükre. Jóváhagyták 10 új tanyai iskola építését is. Sőt! 1908. szeptember 1-től a községi polgári leányiskola is államosítva lesz."

18 Az államosított iskolák alapítására külön igazgatóságot szerveztek, s annak első igazgatója Fülöp József lett. A szegedi tanyai iskolák államosítását a vallásés közoktatásügyi miniszter 3157/907. számú rendeletével helyezték nyugvópontra. A szerződést Lázár György polgármester, Szeged város közönsége nevében Scossa Dezső királyi tanácsos, tanfelügyelő kötötték meg. Ez a dokumentum Szeged város külterületi tanyai, községi elemi népiskoláinak állami kezelésbe való átadásáról szól, szerződésbe foglalja a szegedi tanyai népoktatás kifejlesztése ügyében a város törv. hat. bizottságának Í907. évi 111. sz. határozatát. A szerződést a belügyi és a vallás- és közoktatásügyi miniszter hagyta jóvá, s az 40 tanyai községi népiskolára terjed ki. A szegedi tanyai iskolák — 40 iskola — államosításának közvetlen és meghatározó oka az volt, hogy az 1868. évi XXXVIII. tc.-nek 35. §-a értelmében a községi népiskolák fenntartási költségeinek előállítása céljából, a község polgáraira kivethető állami egyenes adóknak 5%-át meg nem haladható iskolai pótadó volt kivethető. Szeged városa pedig már 50% fölött állt a pótadók fizetésével a községi iskolák fenntartásához.

19 Ez adott alapot a város vezetésének ahhoz, hogy a tanyai iskoláinak az államosítását kezdeményezze. A községi iskola állami kezelésbe vételét, államosítását lehetővé tette törvényes keretek között az 1868. évi népiskolai és az 1876. évi XXVIII. te. végrehajtási utasításában megfogalmazott 5. §-a, a népoktatási törvény 80. §-a alapján.

20 Szeged város képviselői és a VKM képviselője által törvényesített „szerződés" 20 pontban fogalmazta meg az államosítás következményeit, Szeged város törvényhatóságának és polgárainak jogállását s az állam által átvett teherviselést. 1. Állami tulajdonba s kezelésbe került tehát Szeged valamennyi, 40 tanyai elemi iskolája. Ezenkívül a város átadta ideiglenesen az úgynevezett Nagy István dűlőben levő ideiglenes iskolát addig, amíg az új felépül, s a szentmihályteleki iskola telkét is. 18 CsmL. Szeged. IV. B. 1425. III. KB. 76/1907. KB sz. Szeged, szab. kir. város törvényhetósági bizottságának 1907. éAi február 20-án tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvéből. Különlenyomat. 19 CsmL. Szeged. IV. B. 1425. f. III. KB. a. 72/1907. 20 Az 1868. évi XXXVIII. te. végrehajtási utasítása a VKM 1877. évi nov. hó 21-én kelt 26005 sz. rendelete. Utasítás a polgári községek számára. Bp. 1876. 32. o. Magyarországi Népoktatásügy szervezete és közigazgatása I. k. Bp. 1893. 243. 296