A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - †Sárközi István: A szegedi tanyai községi elemi népiskolák államosítási szerződése 1907-ből

2. A város megfelelő leltár és telekkönyv alapján örök használati joggal adta át a kincstárnak az iskolaépületeket; azok telkét — szertárakkal, taneszközökkel. Sőt, a város kötelezte magát arra nézve, hogy a rossz állapotban levő iskolák épületeit tataroztatja, a hiányzó tanfelszereléseket pótolja a szerződéstől számított két éven belül. Továbbá az iskolákhoz szolgáló 1 szobás tanítói lakásokhoz még 1 szobát épít, kárpótlás követelése nélkül. 3. Kötelezte magát Szeged törvényhatósága arra is, hogy a külterületen a jövőben épülő mindegyik új iskola részére a korábbi 800 négyszögöl terület helyett 1200 négyszögöl helyet ad, amelyből 400 négyszögöl a tanító kertjét képezi. 4. Az e pontban rögzített feltételek értelmében Szeged város még a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül 10 új tanyai (külterületi) elemi iskolát létesít, a VKM 1897. évi 72370. sz. rendelettel kiadott utasításban foglalt követelményeknek megfelelően, majd az azt követő minden évben 5-5 új iskolát ad át a fenti előírásokban foglaltak szerint mindaddig, amíg a 38 új iskola létesül.

21 Az említett 1897. évi rendelet tartalmazta az elemi iskolák építkezési mintatervét, a tanterem és az iskolához tartozó telek méreteit, valamint az egészségügyi követelményeket. Kötelezte magát a város vezetése arra is, hogy az elemi iskolák fenntartására kivetendő 5%-nyi pótadó összegét az állami kincstár pénztárcájába rendesen befizeti. 5. A város vállalta, hogy a tanítók fizetésének 40 000 koronát kitevő összegét minden negyedév 1. napján befizeti az állami kincstárnak, megjegyezve, hogy a határidő be nem tartása esetén 5 %-os késedelmi kamatot fizet. 6. A város kötelezte magát továbbá évi tízezer (10 000) korona fizetésére az állami adóhivatalnak, a 40 iskola helyiségeinek fűtési, tisztogatási, tanítói szolgáltatás díja költségeinek megváltása címén. 7. A tanítói állások után személyenként évi 24 korona díjat fizet a város az állami adóhivatalba. A továbbiakban a szerződés többi pontjában foglaltakat összevontan és összefüggésekben tárgyaljuk. A szerződésben az állam, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kötelezte magát arra, hogy 1907. szeptember 1-től kezdődő hatállyal a 40 tanyai iskolát átveszi, gondoskodik a szerződés szerint átvett és az újonnan létesítendő állami iskolák személyi és dologi szükségleteinek fedezete iránt + a város által a szerződés szerint fizetendő átalány terhére. A VKM kötelezte magát arra, hogy az elemi iskolai tanerőknek illetményeként évi 1000 (egyezer) koronát, továbbá az azt kiegészítő pótlékokat fizet s a tanítókat állami iskolai tanítókká kinevezi. A VKM : a kincstár képviselője kötelezettséget vállal arra nézve, hogy gazdasági gyakorlati oktatás elősegítésére gondoskodik a tanítók gazdasági ismeretekkel való kioktatásairól, az iskolák mellett — a gazdasági jellegű ismétlő, illetve „továbbképző" iskolák mellett gyakorló területet és ehhez felszerelést biztosít.

22 A szerződés értelmében a város által felépítendő 38 új iskola költségéhez a királyi kincstár kölcsönt nyújt a városnak, a felvett kölcsönt a felépült iskolákra az állam visszatéríti. Nem meglepő, hogy a szerződés 12. pontja kimondja: az oktatás az összes tanyai iskolákban magyar nyelvű és díjmentes lesz, s a tanulók csupán felvételi díjat tartoznak fizetni fejenként 50 fillért. A rendelkezés e megfogalmazása megfelel az 1868. évi XXXVIII. népoktatási törvényhez 1876-ban kiadott végrehajtási utasítás 51.§-ában foglaltaknak, amely 21 Id. mü 405. 22 Cs. m.-i Közig. B. iratok IV. B. 1425. III. kútfő 72/1907. A szerződés melléklete. > 297