A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - †Sárközi István: A szegedi tanyai községi elemi népiskolák államosítási szerződése 1907-ből

mégpedig nem a pályázók száma volt kevés, hanem főként az alacsony fizetések, amelyek el-elmaradoztak, s a tanító kedvező helyzetben érezhette magát, ha: 1. állami hozzájárulást, azaz kiegészítést kapott a VKM-től, 2. ha díjszerződés kedvező volt és megkapta a lakbért, a kukoricát (törökbúzát), a magyar búzát, a petróleumot, a tűzifát, a gyertyát. 1905-ben a meghirdetett 11 tanítói állásra 165 jelölt pályázott a szegedi iskolaszékhez. Már 1905-ben a szegedi iskolaszék szorgalmazására a város hatósága Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordult állami segélyért, az új iskolák építéséhez és a tanítói fizetések rendezése érdekében. A miniszter azonban csak az új tanítói fizetések 400 forinttal történő évi kiegészítésére adott ígéretet, s mivel az építkezési költségekhez legalább félmillió forint hiányzott, ezért a város újabb kérvényt továbbított a miniszterhez. A VKM a maga részéről — mintegy ellensúlyozásként — 20 új tanyai iskola felállítására kötelezte a várost.

15 Részleges méltányosságként a miniszter 9 új tanítói állás szervezésének engedélyezésével együtt, az új állásokra alkalmazandó 5 férfi és 4 tanítónő fizetését — másokéval együtt évi 400 koronáról 800-ra egészítette ki, +40 koronát tanszerellátmány címén. A tanyai tanítók kerültek kedvezőbb helyzetbe, mégpedig évi 200 korona plusszal a városi kollégáikkal szemben. A város tanácsa kénytelen volt elvetni a 10 új tanyai iskola megépítésére utasító miniszteri igényt. Említést érdemel, hogy Szeged elemi népiskoláiban sok délvidéki — köztük több száz szerb, horvát, bunyevác és szlovén — jobbára tehetősebb polgár s gazda gyermeke felvételt nyerte. 1906-ban már egyezernél is többen voltak a szegedi iskolákban, növelve az amúgy is permanens zsúfoltságot az osztályokban}* Az 50 %-os pótadóval megterhelt iskolafenntartási és építési kiadások nyomasztó terhet jelentettek a városnak, adófizetőinek. De a város példátlanul magas terheket volt kénytelen vállaira venni, amikor a népesség legszegényebb rétegei számára is utat nyittatott az elemi népiskolába. De amíg más városokban, például Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Kolozsvárott a felekezetek is több terhet vállaltak e nemes ügy érdekében, s lényegesen kisebb volt ott a községi teherviselés, Szegeden éppen fordítva volt. S végül az állam, a kormányok Szegedet gazdagnak tekintették ahhoz, hogy Budapest után elemi, polgári, gimnáziumi iskoláira, a tanítóképzőre — a közművelődési intézményekre legtöbbet költő város, tovább viselje a terheket. A századforduló után mind nyilvánvalóbbá vált, hogy Szeged városának e tűrőképessége véges, s az államkincstárnak zsebébe kell nyúlnia a tetemesen megnövekedett iskolai költségek viselésére. Nos, ez 1906—1907. években napirendre és dűlőre jutott. A szegedi közigazgatási bizottság ülésein, s az iskolaszék tanácskozásain már 1899 óta mind gyakrabban vetették fel az iskolák, köztük többségben a tanyai elemi iskolák és a polgári iskolák államosítását. S a sajtóban is gyakran került szóba az államosítás ügye. A Szegedi Napló 1906. október 23-i száma már arról írt : „Létrejött a tanyai iskolák államosításáról szóló egyezmény, s ezzel együtt a tanítók fizetésemeléséről is intézkedő határozat". 1907 elején a vallás- és közoktatásügyi miniszter valóban Szegedre küldte Scossa Dezső miniszteri tanácsost, hogy megtárgyalja a város vezetó'ivel a városi iskolák államosítását.

17 15 Szegedi Napló, 1905. jún. 8. 158. sz. 7., 1905. január 22. 19. sz. 7. „A Kultuszminiszter a szegedi tanítókért és a népiskoláért." CsmL. Szeged, IV. B. 1125. Közigazgatási Bizottság iratai KB 7/1905. irat. 18 CsmL. Szeged. IV. B. 1425. I. KB 53/1906. Platz Bonifác tankerületi igazgató jelentése az 1906. I. félévéről. 17 Szegedi Napló, 1906. okt. 23., 11. Szegedi Napló, 1907. január 20., február 6. „A tanyai iskolák államosítása". •....,. 295