A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)
Újkori történet - †Sárközi István: A szegedi tanyai községi elemi népiskolák államosítási szerződése 1907-ből
eredményt. Ugyanis a szociális viszonyok, a sokfelé járhatatlan utak, a tanyáktól messze levó' iskolák és néhol a szülők közömbössége is akadályozták a népoktatási törvény megvalósulását. Az állam egyetlen elemi iskolát sem épített és nem vett kezelésbe, csupán a tanítók illetményéhez járult hozzá a vallás és közoktatásügyi miniszter. A 61 elemi népiskola fenntartói voltak: 53 iskola a város kezelésében; felekezeti: izraelita 2, ágostai 2, görögkeleti 1, római katolikus 4, és 5 magániskola volt. S ekkor évente Szeged városa már 413 262 koronát költött az elemi iskoláira a saját költségvetéséből. Csak a Szentgyörgyi iskola építési költsége 1903-ban 143 000 koronára rúgott. Az iskola 14 tantermével a város legnagyobb elemi iskolája volt akkor — a tervek szerint. 9 Folyamatban volt a Rókusi elemi iskola terveinek elkészítése 12 tanteremmel, noha annak építési tervét már 1890-ben elfogadták. Az újszegedi elemi iskola olyan rossz állapotban volt, hogy 1905-ben két osztályát ideiglenesen magánházban helyezték el. A rókusi iskola építésének elhúzódása, a külterületi iskolák szűkös volta — többsége 1-2 tantermes volt — kapcsán írta a kortárs újságíró: „Nincs elegendő' iskola, tanterem, zsúfoltak az osztályok. Néha két osztályt tanítanak egy tanteremben." 10 Megjegyezzük, hogy az egy-két tantermes elemi iskola nem szegedi sajátossága volt a népoktatási intézménynek, hanem a korabeli magyarországi elemi népiskolák zöme ilyen volt. így például Árva vármegye 111 elemi iskolájából 82, Baranya vármegye 408 iskolája közül 332, Debrecen tjv. 30 elemi iskolájából 8, Temesvár 20 ilyen iskolájából 6 volt egy osztálytanítós iskola. 11 Az elemi iskolák szegediekhez hasonló zsúfoltsága ugyancsak országos gondot jelentett. A tankötelezettségi törvény és a helyi rendeletek, amelyek a beiskolázás szigorú betartására kötelezték a szüló'ket, gyámokat, nem állt összhangban a pénzügyi lehetőségekkel. A tanköteles gyermekek ezrével maradtak távol az iskolától. Csak az 1906/1907. tanévben a városban 3379 gyermek „kódorgott" iskolátlanul. 12 Két év alatt 2400-zal gyarapodott az iskolában tanulásra kötelezett gyermekek száma. S a külterületi, tanyai iskolákat is elkerülte mintegy 2500 iskolaköteles gyermek. A város tanyai iskoláinak száma 41 volt az 1905/1906. tanévben. A tanfelügyelői jelentés rámutatott arra, hogy 1906-ra a város hatósága felépítette Szegeden a felsővárosi iskolát és szeptemberre befejeződik a Móra iskola építése is. Az új tanév kezdetére átadják rendeltetésének. 13 A tanfelügyelő jelentése reálisan, de komoran elemezte az elemi népoktatási intézmény iskoláinak állapotát, s szólt a rendkívül nagy zsúfoltságról az osztályokban, s az iskolákban, rámutatott a tanítói fizetések elégtelenségére. A városi költségvetésből már évi 60 000 koronát költött csak a tanítók kifizetésére. S végül, de nem utolsósorban rámutatott arra, hogy 39 új tanyai iskolára lenne még szükség, ami félmillióba kerülne. 1 * Sok nehézséget okozott a tanítói állások betöltése, főleg a tanyai iskolákban, 4 Szegedi Napló, 1903. XXVI. évf. márc. 18. 4. „Mennyibe kerülnek a szegedi iskolák?" 10 Szegedi Napló, 1905. szeptember 26. 233. sz. 3. 11 Magyar Statisztikai Közlemények 31. 1913. 136—137. 12 Szegedi Napló, 1907. XXX. évf. január 16. 1. „Akik nem járnak iskolába", CsmL. Szeged, IV. B. 1425. I. ált. KB 192/1908. KB sz. A tanfelügyelő jelentése az 1906/1907. tanévi állapotokról. Közli, hogy az 1900. évi népszámlálás szerint a tanköteles gyermekek száma 20 483. A tanítók száma 159, s egy tanítóra 118 tanuló jut. Legalább 60—70 tanítói állásra lenne szükség." Magyar Statisztikai Közlemények. 31. A Magyar Szent Korona Országai népoktatásügyének az 1903—1905. évekre vonatkozó adatai. Bp. 1913. 136—137. 13 CsmL. IV. B. 1425, fond. I. KB. kir. tanfelügyelő jelentése 1906. július 22. 14 Szegedi Napló, XXX. évf. 1907. január 16.14. sz. l.lap. 294
