A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)

Újkori történet - †Sárközi István: A szegedi tanyai községi elemi népiskolák államosítási szerződése 1907-ből

a város tulajdonában levő községi jellegű iskola volt. Szeged város vezetői és az adófizetők súlyos anyagi terheket vállaltak magukra az elemi népoktatás fejlesztése érdekében, s megkülönböztetett figyelmet fordítottak a népiskolai intézmény gyarapítására. Szegeden már 1868-ban 22 tanyai és 7 városi elemi iskolában s öt magán iskolában is tanítottak. Szegedre — de Csongrád megyére is érvényes —, hogy az 1850 után alapított s a tanítás előtt megnyitott elemi népiskolák, azok jogi státusát tekintve — szemben Erdélyben és a dunántúli megyékben s nagyvárosokban kialakult helyzettel —, meghatározó szerepet töltöttek be a megyei és városi közigazgatási szervek. Szeged, a főváros után az ország legtöbb és egyben nagyszámú tanulót befogadó tanintézetével elismerést kivívott nagyvárosa, a mintegy 816 négyzetkilométer kiterjedésű közigazgatási területén. Évtizedeken át szinte kizárólag a saját anyagi forrásaiból fedezte iskolai intézményeinek fenntartását, iskolai berendezését, fűtését, takarítását s egyéb dologi kiadásain kívül a tanítók díjazását is. Több felekezeti iskola dologi és személyi ellátásához is támogatást nyújtott. Az állami kasszából pedig nagyon gyérecskén csordogált a népiskolai oktatáshoz. A felekezeti hatóságok, a klérus — az izraelita egyház kivételével — az anyagi lehetőségein jóval alul vállalt teherviselést a széles néptömegek gyermekeinek elemi iskolai képzéséből. Szeged áldozatvállalását pénzben kifejezve más nagyvárosokkal és néhány megyével összevetve, és Csongrád megye elemi népoktatásra fordított kiadásait az 1906—1907-es évekből származó adatokkal is érzékeltetjük. Győr városa 151 897 koronát Pozsony tjv. 283 518 koronát Pécs tjv. 188 632 koronát Szabadka tjv. 207 632 koronát Újvidék tjv. 107 329 koronát Kecskemét tjv. 179 150 koronát Hódmezővásárhely tjv. 152 026 koronát Szeged tjv. 309 144 koronát Csongrád vármegye 348 068 koronát Árva vármegye 135 646 koronát Baranya vármegye 515 914 koronát Fejér vármegye 377 509 koronát Komárom vármegye 374 209 koronát Nógrád vármegye 452 637 koronát Veszprém vármegye 454 789 koronát Zala vármegye 818 540 koronát Az előbbi adatokban nem szerepel a természetbeni juttatás, pl. lakás, lakbér, tűzifa stb. — a tanítói javadalmazás egy részét, vagy számottevő hányadát jelentő kiadás.

4 Mint a fenti adatok is bizonyítják, Szeged jó néhány kiemelt nagyvárosnál többet költött a népoktatásra. Ami az iskolafenntartók körét illeti, amint a korabeli országos felmérésekből kitűnik, kiemelkedő helyet foglaltak el az egyházak. Az 1905—1906. tanévben, az akkori magyarországi elemi iskolák statisztikája szerint, a 2046 állami és az 1406 községi iskolával szemben róm. kat. egyházi volt 5305 elemi népiskola, 1963 volt görögkatolikus, 1903 református, 1331 ágostai evangélikus, 1731 görögkeleti, 466 izraelita, 36 unitárius és 8 protestáns egyházi volt.

5 4 Magyar Statisztikai Közlemények 31. k. A Magyar Szent Korona országai népoktatásügyének az 1903—1908. évekre vonatkozó adatai. Bp. 1913. 354—358. 6 Uo. 84. 292