A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-1. (Szeged, 1985)
Régészet - Vörös Gabriella: Hunkori szarmata temető Sándorfalva–Eperjesen
Puskin TSZ 27 , 21. Székkutas—Kápolnadűlő 28 , 22. Tiszaföldvár—Téglagyár 29 , 23. Tiszanána—Rövid dűlő 30 , 24. Törökszentmiklós—Surján 31 . (17. kép.) A szakirodalom elsősorban e temetkezési szokás értelemzésével, valamint az eredet kérdésével foglalkozott 32 . A többoldalú, elemző feldolgozást több körülmény nehezítette: a régi feltárásoknál nem figyelték meg, nem írták le pontosan, esetleg csak utaltak az árkok meglétére. A közzétett temetőrészletek többsége csak néhány sírból állt, esetenként egy-egy sírt ismerhettünk meg. A 24 lelőhely közül háromról van teljes feldolgozás 33 , háromról pedig értékelhető adatokat ismerünk 34 , a többi esetben jobbára egy-egy információ állt rendelkezésünkre. A sírok többsége kirabolt, leletekben szegény, így a pontos időhatárok megállapítása is nehézségekbe ütközik. A meglevő adatokat felhasználva összehasonlítottuk az árkok alakját, méreteit, felépítését. Munkánk eredményeképpen a közös vonások mellett meglepően sok különbséget is találtunk. Az árkok alakja többféle lehet. A legáltalánosabb a kör alakú forma, hiszen ez az az ideális alakzat, mellyel a szükséges munkavégzés — a halom elkészítése — optimumát érhették el. Ettől eltérően az Orosháza mellett feltárt sírok közül az egyiket szabálytalan négyszög, a másikat hosszúkás hatszög alakú árok kerítette 35 , Katymárról ovális formát említ az ásató 36 . A legutóbbi időben három lelőhelyen: Szeged—Csongrádi úton, Endrődön és Kunpeszéren négyszög — a négyzethez közel hasonló — alaprajzú árok került elő, ebből két helyen kör alakúakkal együtt 37 . Az árok formájából következően nem gondolunk feltétlenül halomra, elképzelhető a sír pusztán szegletes elkerítése is. Közös vonás, hogy minden értékelhető esetben a D—É főirányú sírok fej felőli, D-i oldalán bejáratot hagytak 38 . Az árok végei általában lekerekítettek, Sándorfalván jól láthatóan kiszélesednek. Lelőhelyenként más és más a bejáratok szélessége; a legtöbbjük 0,6— 1,1 méter körüli, a Törökszentmiklós—surjáni síré szokatlanul nagy, 7,8 méteres 39 . Az árok átmérője 5—13 méterig különböző lehet 40 . Szélességük is változó, de ez mindig függvénye a megfigyelési szintnek és a talaj minőségének is. Általános a 0,6—1,0 méteres árokszélesség, 2 métereset Sándorfalván kívül csak Madarasról ismerünk. 27 Horváth L.—Simon K. 1981. 49—50. Az ásatások a feltárt temető leletanyagát feldolgozásra rendelkezésünkre bocsátották. Szívességüket ezúton is köszönöm. 28 B. Nagy K. 1980. 68—69., uő. 1981. 56—57. 29 H. Vaday A. 1977. 31. 30 Fodor L. 1974. 55—56. 31 H. Vaday A. 1978/79. 57—69. 32 Zalotay E. 1953. 63., Kőhegyi M. 1969. 93—113., H. Vaday A. 1978/79. 62—63. 33 Lászlófalva (13. lelőhely, 20 jegyzet), Püspökladány (16. lelőhely, 23. jegyzet), Törökszentmiklós (22. lelőhely, 29. jegyzet). 34 Madaras (14. lelőhely, 21. jegyzet), Katymár (7. lelőhely, 14. jegyzet), Orosháza (15. lelőhely, 22. jegyzet). 38 Zalotay E. 1953. 63. 36 Zalotay E. 1954. 76—77. 37 Lásd a 19., 5. és 14. jegyzeteket! Anyaggyűjtésünk során a négyszögletes forma egy feltéteezett párhuzamára akadtunk: A Tápiószele—Pedagógus-illetményföldek lelőhely 4. sírjától K-re és Ny-ra kb. 4—4 méterre, egy-egy a sír tengelyével párhuzamos, arra szimmetrikusan elhelyezkedő árkokat figyelt meg az ásató. Dinnyés I. 1980. 196. 2. kép. 38 Néhány esetben nem sikerült megfigyelni a bejáratot, ott ahol az árok nagyon sekély volt (Püspökladány, Kál-Legelő), vagy a teljes feltárást nem lehetett elvégezni (Lászlófalva). Madarason a talajviszonyok miatt nem volt tisztázható az árok minden pontja. 39 Lásd a 24. jegyzetet! 40 Gyoma: 10—12 méter; Kiskunfélegyháza: 8 méter; Lászlófalva: kb. 8,5 méter; Madaras: 4,6—8—10 méterig; Orosháza: 7—8 méter és 11 méter; Püspökladány: 11—13 méter; Szegvár: 12 méter; Székkutas: 12 méter; Törökszentmiklós: 10,5 méter. 156
