Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

pecsét mintájára képezzék a város címerét is, nagyjából így: Két részre osztott, egyenesen álló, katonai pajzs, melynek jobb oldalán két, a Tiszát és a Marost jelképező folyó fut végig és folyik le kékes mezőben, a pajzs bal oldalán pedig felezett sas kinyújtott szárnnyal és lábával, aranyozott jogart tartva karmánál, a következő, arannyal festett szavak olvashatók: Szeged királyi város pecsétje 1200. Végül a pajzson nyugvó katonai, rácsos és nyitott sisakon korona fölött álló, fehér bárány jelez, mely fejedelmi ékítményt visel, az oromzatról, vagyis a sisakcsúcsról pedig egyfelől fehér és vörös, másfelől sárga és kék, a pajzs szélein leomló foszlányok és rojtok díszítik. II. szakasz. A megye várai, közönségesen sáncai I. Csongrád vára A Tisza kanyarában találhatók e régen igen erős vár maradványai. Neve szláv szavakból Cslun-grad,

91 vagyis átkelőhely, másképpen hajók vára. Innét a magyarul Csonok grád, összevonva Csongrád. A magyarok ugyanis a lembusokat és a hajónál kisebb vízi járműveket csónaknak hívják. Ebből tehát láthatja az ember, hogy az áttelepült jazygoktól a Tisza túloldalán lakó dákokhoz vezető, egykor igen fontos átkelőhely abban a régi időben épült és lett megerősítve.

92 Ez a kanyar olyan tágas, hogy néhányezer fegyveres el tudta rekeszteni és igen hathatósan meg tudta védeni. Két előrenyúló folyómeder van ugyanis abban a szűk és szoros kanyarban, ahol a bejárat van, és ha az itt ásott árok megtelik vízzel, mindkét oldalról összeköti a medret, így nehezen bevehető sziget képződik. Az egykori árok nyomai mutatják, hogy egykor úgy volt, noha kevesebb jel utal az erődítményre, mint amennyit a távolság megkövetelt volna.

93 A kanyarnak csak az egyik belső szögletéhez kapcsolódik az erődítmény, ahhoz amely északnak néz, és a szemben levő Körös-torkolat erősíti és rendkívül mély árokrendszer övezi. Máskülönben a törökök is éberen Őrizték. Az árokmaradványokon kívül ma már semmi sincs, ezek között áll gróf Károlyi Sándor úri lakóháza. A kanyar más része dél felé egy régen híres, ma már jelentéktelen városkában és nádasban ér véget. Csongrád várának neve szláv Fekvése Nehezen bevehető Gróf Károlyi Sándor úri lakóháza jelzi ma a romokat 44