Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

Elsősorban a rácok közt szokás, hogy kereset, mesterség és munkálkodás szerint különülnek el. A magyarok is utánozzák őket. Náluk ugyanis kevés szabó, szűcs, takács és más efféle mesterember van ahhoz, hogy ne tudnának nyereségre szert tenni termékeikkel a ruházati vagy állati áruk kereskedésében a különféle mezővárosokban és városokban tartott vásárokon. A lakosok foglalkozása XXI. § A kereskedői szokás tette valamennyiüket nyájassá és vendégszeretővé. Vannak, akik megjegyzik, hogy a vidék jellege a lakókban tükröződik, mikor pedig ez az együgyűeknek kedvez, az emberek is elbutulnak. Találhatnék olyan jópárat, akire ez illik, mégsem mondható ki egyértelműen valamennyire ez a sértésnek számító hiba. Ellenben igenis található itt sok, másoknál városiasabb és műveltebb ember is. Nem lehet tagadni, hogy ez a nép meg van áldva azzal, hogy egyéni természete erejével, hála a sajátos hagyománynak, sokra vigye. Ha ezt gyakorolják, az igen művelt városlakók közé lehet őket sorolni. Mégis inkább szomorúnak, mint vidámnak tűnik ez a fajta. Talán az idők viszontagságainak kell ezt tulajdonítanunk. Rengetegen nyomorognak ezen az oly termékeny vidéken a legnagyobb szegénységben. Munkával, gondoskodással és szorgalommal haladnak ugyan valamit, a megszerzett dolgot azonban inkább otthoni fogyasztásra kell használniuk, mint eladásra, így aztán, mivel semmit sem tudnak pénzzé tenni, a meglévő is alig elég a saját fenntartásukra. Annyi pénzük sincs, hogy adójukat ki tudják fizetni. Más csapások is jönnek még ehhez. Egyszer ugyanis az árvizek és kiáradások, máskor a madarak, a rovarok és egerek pusztításai verik őket. Ennélfogva még mielőtt bármi lehetőségük nyílna rá, hogy megszerezzenek valamit, tönkre teszik őket a bajok. Mindenkiről azonban mégsem mondanám ezt, ugyanis vannak olyanok is, akik valahogyan meggazdagodnak és jobb sorsot élveznek. A város tehát szinte napról napra gyarapszik telepesekkel és lakókkal, és egyáltalán nem kétlem, hogy visszaszerzi egykori népességét és dicsőségét, ha a vidéken hosszabb ideig békesség lesz. Könyörögjünk szívből Isten és a kegyelmes király kegyéért, hogy ez így legyen ezután. A polgárok természete XXII. § Befejezésül közzétesszük ősi címerpajzsát, mellyel egykor 1200-ban királyok ékesítették a várost. Ez annál is inkább említésre méltó, mert régen elveszítették, először 1704-ben a halászoknak köszönhetően került elő a Tisza mélyéről.

90 VI. Károly, kegyelmes császárunk és királyunk, ahogy fönt említettük, jogosnak ismerte el és engedélyezte, hogy e sérült Szeged merpajzsa varos ci43