Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

nyákok, a görögök és törökök jönnek a legtávolabbi vidékekről, de vannak magyar, szlovák és német kereskedők is. Ezenkívül egyes napokon, így különösen szombatonként nyílnak egyes vásárok, mivel naponta szállítanak oda a mezei lakosok élelmiszereket eladás céljából. XIX. § Mondottuk, hogy katonák is laknak itt, akik részint magyarokból, részint rácokból állnak. A lovasok mindig készen állnak nyeregbe ugrani, amikor az ügy és idő követeli. Egyébként saját házaikban laknak, de katonai szabályok szerint élnek. Tisztek alá tartoznak, de nem teljesítenek közszolgágálatot, hacsak nincs rá szükség. Közben családjukkal törődnek, egyéni belátás szerint házasodnak, gyermekeikkel, földjükkel, szőlőikkel, barmaikkal vesződnek. Polgári adóktól mentesek ugyan, de kötelesek lefizetni a katonai cenzust. Kevesen vannak, akik a zsoldért katonáskodnak, többnyire a hírnév és a szabadság szeretete miatt akarják, hogy közéjük sorozzák őket. Századosuk, közönségesen kapitányuk van, egyszer a bosnyák, máskor a magyar nemzetből, aszerint, hogy hogyan kedvez a szerencse, és a parancsnok, aki alá tartoznak, hogyan hagyja jóvá. Hozzá fordulnak kisebb adózási és peres ügyekben, a nagyobb döntéseket a várparancsnok jelenlétében teszik. Felkelésre és honvédelemre készen katonák is laknak a városban Tehetségük és erkölcseik Kapitányok alatt szolgálnak XX. § Ilyennyire különböző lakosság ellenére a város minden lehetséges eszközzel megtartja az egyetértést, és mindkét fél emberségesen jön ki egymással. Mivel mindennek rendkívül alacsony ára van, mindenkinek rendelkezésére áll az élelem. Nem bőven ugyan, de amennyire szükség van. Mindenki szereti a magyar viseletet, még a németek is, bár különösen a rácok utánozzák a magyarokat, jóllehet valamivel hosszabb és értékesebb ruhákban láttuk őket. Kiváltképpen a bosnyákok asszonyait csudáltuk, ahogy aranytól és ezüsttől ragyogó, díszes selyemruhájukkal sok nőt felülmúltak. A köznép körében itt is igen visszaélnek a borral. Elképedtünk, hogy a még ivásra nem is alkalmas mustot öreg és fiatal éjjel-nappal büntetlenül szokta fogyasztani. Legtöbben, de főleg a szegények halat esznek hús helyett, ez jelenti napi táplálékukat. Kevesen építik házaikat rakott falból, a legtöbben sövényfalként földbe tűzött nádat használnak. Előbb erősen, sűrű sorokban megkötözik, majd sárral tapasztják be és kimeszelik. Hosszú évekig lakják e náddal fedett helyet. Azt tapasztaltuk, hogy elsősorban a szegényebb magyarok és rácok tesznek így. A lányok itt is sietnek házasságot kötni, nem így a legények. Úgy vélik ugyanis, hogy előbb a munka fáradalmait kell kibírniuk, mielőtt a házasság bajaiba bonyolódnának. így aztán vagy katonáskodással, vagy kézművességgel, vagy kereskedéssel foglalkoznak. Polgári egyetértés Eleiem és ruházkodás Házaik Házasodási szokások 42