Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

KÜLÖNLEGES RÉSZ I. szakasz Bevezetés Noha tágas a csongrádi táj, máig is csak egy részét művelik, ezért nem is volt rá szükség, hogy felparcellázzák. Ezután a leírásban először Szeged szabad királyi várost, a várakat, avagy földvárakat, végezetül pedig a mezővárosokat, falvakat és pusztákat, avagy birtokokat vesszük sorra. Szeged szabad királyi város története I.§ Szeged a megye egyetlen szabad királyi városa. A Tisza mellett, azon a helyen terül el, ahonnan egyrészt a Csongrád felől jövő Tisza által elválasztott, másrészt a Maros által átszelt Temesi bánság felé tekint, ezért a táj azon szögében fekszik, melyet a Tisza és Maros egymásba ömlése alkot, ezért nevezik a magyarok Szegednek, vagyis szeglethelynek. A magyar nyelv erejét tanúsítja, hogy ezt az elnevezést megtartva a németek, a szlávok és a bosnyákok is Szegedinnek mondják. Szeged a megye egyetlen szabad városa Fekvése és nevének jelentése II § Eredete bizonytalan, noha II. András idejéből való oklevelek tanúsítják, hogy a várost először ő gyarapította szabadalmakkal és kiváltságokkal. Ennek ellenére senki sem kételkedik, aki komoly töprengéssel fontolóra vette, hogy már korábban alapították, és már akkoriban méltó volt a szabadalomra. A mi nemzeti nyelvünkből származó városnév vitathatatlanná teszi, hogy magyarok alapították, ahogy azt előbb mondottuk. Attól az időtől kezdve, amióta a királyok egyre másra jótéteményekkel és kiváltságokkal halmozták el, annyira meggyarapodott, hogy számos polgáron kívül még mintegy háromezer halásza volt. így mondja ugyanis Istvánffy Eredete bizonytalan II. András ajándékozott először neki szabadalmat 23